Ezeregy álom Salvador Dali grafikái és szobrai (Budapest, 1988)
Századunk nagy művésznemzedékének egyik utolsó élő tagja Salvador Dali. Bár alkotómódszere, melyet maga „paranoiás technikai cselekvésinek nevezett, s a megoldások mikéntje olykor a szakemberek között is vitatott, a nagyközönség a szürrealizmus legjelesebb művelői között tartja számon. A most bemutatott mintegy 650 grafikája és 5 szobra a cadaquési Museo Perrot- Moore gyűjteményéből került a Magyar Nemzeti Galériába. Egy főként festményeiről ismert mester bemutatása grafikai művein keresztül általában reménytelen feladat. Dali minden valószínűség szerint kivételnek számít. Anyagunk ugyanis az olajképek nélkül is hűen tükrözi művészetének sajátos jellegét, vízióinak, hallucinációinak és egyéni asszociációinak megdöbbentő erejét. Dali nemcsak a problémák felvetésében bizonyul századunk emberének, de a kor technikai vívmányainak, a sokszorosítás új, tökéletesebb eszközeinek alkalmazásában is. A klasszikus grafikai technikák precíz művelése mellett az offsetnyomásnak, a fotografikának újfajta lehetőségeit feltárva is vállalja az úttörő szerepét. A kiállítás első részében ízelítőt kap a látogató Dali technikai sokrétűségéből és tematikai ötletgazdagságából. Lapjain egymás mellett sorakoznak szimbólumai : a Nostradamus-i háború-jelkép továbbfejlesztéseképp 1937-ben kialakított „égő zsiráf”, a fiókokkal ellátott emberi alak, a civilizációt bíráló „puha órák” formájában szétfolyó idő, az önmagát felemésztő emberiségre utaló rothadó hús... Sajátos tárgyak lepik el képeit Dali-i jelentéstartalmakkal : a már Goyánál is felbukkanó mankó, a kanál, emberi csontok, csigák, a freudi hangyák. Terei irracionálisak, a tárgyak közötti valós arányok átírása, a jelentéstartalmat hordozó kis és nagy formák konfrontációja jellemzi a bevezető rész munkáit. Egyik-másik lapon a szem ét önálló életet, a többször is tudatosan, a „végtelent és a nemiséget” jelképező spirál-motívum tizenöt évvel előzi meg a DNS molekula szerkezetének tudományos leírását. A következő kiállításrész a Lautréamont-illusztrációkkal kezdődik. A költő, kinek egyik híres kijelentése: „olyan szép, mint egy varrógép és egy esernyő véletlen találkozása a műtőasztalon” a szürrealisták egyik jelmondatává vált, már korán, 23 évesen megihlette Dalit. A harminc nagyformátumú lap bizonyítja, Dali egész ikonográfiai formanyelve együtt van már 1927-ben: a túlzott méretű tárgyak, csontok, belek, botok, a hosszú árnyékok, puha koponyák... A kaotikus, provokatív, perverz irodalom megfelelő kiindulási alap volt művészünk számára. Az „Isteni színjáték” mellette szereplő száz fametszetlapja Dante megértéséről, s egyúttal sajátos értelmezéséről vall. Hármas tagolódása módot ad Dalinak arra, hogy elmondja véleményét a halálról, szerelemről, életről, a misztikusról és az ördögiről. Pokla egyenes folytatása a Lautréamont-illusztrációknak. Purgatóriuma csaknem idillikusnak nevezhető. L. Caroll „Alice Csodaországban” című könyvének illusztrációi a szerelemnek freudi megfogalmazására utalnak vissza. Ehhez viszont szorosan kötődnek a hatvanas évek párizsi diákmozgalmainak megfigyeléséből készült Hippi-sorozatának lapjai, s a virágot szimbólumként használó hippikkel párhuzamosan kerül bemutatásra Dali fantasztikus, színes virágsorozata is. Ez utóbbi a kedvelt hármas tagolódást követve, első csoportjában az eredeti virágrészek, némiképp „keresztezve", a másodikban növényi tárgyakká alakulva, míg a harmadikban a Dali-szótár szerinti „átdolgozások" formájában. A következő kiállításegységet a valósághoz leginkább kötődő városképeinek sora indítja. Manhattan, New York, Párizs rajzai arról árulkodnak, hogy még egy Daliformátumú „tréfacsináló" is képes pillanatokra elámulni a teremtő emberi kéz művei fölött. Hasonlóképpen mellőzi a pótlólagos szimbolikát a huszonkét darabból álló portrégaléria is. A szürrealisztikus véna természetesen olykor itt is átüt: Walt Disneynél (kivel egy ideig együtt dolgozott) egy kacsafej, Franklinnál egy villám, Edisonnál nyitott koponya és gramofon utal a megrajzolt személy „foglalkozására". Az irodalmi indíttatású művek főként grafikáiban mindig lényegesek voltak oeuvre-jében. Visszaemlékezéseiből tudjuk, míg dolgozott, Gala gyakran az éppen szóbanforgó műből olvasott fel... Ezek a grafikai munkák mindig mélyreható interpretációk, legyen szó Malraux elbeszéléséről, az 1970-es Trisztán és Isoldáról, Calderonról vagy Ronsard-ról. Időlegesen a szürrealisztikus szerkesztésmódot is hajlandó mellőzni, ha a magatartást nem is. Faustjának huszonegy hidegtakarca leginkább a száz év előtti francia romantikához nyúl vissza, némi sex-szel és „fekete mágiával” egyesítve az eredeti történetet. Fantáziája érzékenyen reagál Goya „Caprichos” sorozatára is. Az ott látható borzalmak századunkban megismétlődvén, jó alkalmat teremtenek számára egy százlapos, a klasszikus hagyományokon felépülő, korának megannyi fricskát adó rézkarcsorozata elkészítésére. Közben illusztrációkat és fotókollázsokat készített a Vogue számára Marylin Monroe-ról és Mao-ról, melyekhez szellemisége révén csatlakozik az „Ezeregy éjszaká”hoz készített két litográfia-sorozata, valamint a Shakespeare és Milton-illusztrációk. Külön fejezet a Dali-életműben az erotika. Itt is komoly szerepe van az irodalmi inspirációnak, főleg olyan esetekben, amikor a szerző fantáziája az ő saját emlékképeit frissíti fel. Ezért ízesül a nyolc képből álló pornó-sorozat a Casanova-memoárok 14 nagy színes litográfiájához, a Dekameron tíz epizódját feldolgozó hidegtakarcához és a Dalit különösen izgató Sacher-Mazoch „Vénusz bundában” című sorozatához. Fentiek ellentéteként a hatvanas években Dali bibliai-vallásos témákkal is foglalkozik. Míg az „Énekek éneke" formailag is az erotikus sorozathoz kapcsolódik, addig a százlapos biblia-feldolgozás főként az ótestamentum jeleneteivel már formában is eltér ezektől. A reneszánsz mesterek bravúros rajzait idéző Ádám és Évától a fassiszta megoldású 12 apostolig a történet sokféleségét a stílus változatosságával gazdagítja. Az anyagot kiegészítő szobrok az utolsó húsz évben készültek. A legkorábbi, a kanalakkal díszített Dante-fej, a bajuszos Önarckép gyakorlatilag a szobrászat klaszszicizáló hagyományaira épít. Az „Hommage à Newton" már meghökkent megoldásával, pozitív negatív felületeinek játékával, a mankós, fiókos motívumokat is alkalmazó „Vénusz mint zsiráf sajátosan, idegesítően Dali-t. Miként az a meghökkenteni kívánó, racionális te irracionális elemeket jellegzetesen vegyítő a kiállítás végén bemutatott „Lilith-Kettős Niké”-je is, a fél évszázada meghirdetett szürrealista elvek klasszicizálóan precíz három dimenziós megvalósulásaként. Borbély László 1904 Május 11-én született Spanyolországban, Figuerasban Salvador Domenech Felipe Jacinto Dali. 1914 Első festmények. 1916 Jan Nunez professzornál kezdi meg rajzi tanulmányait. 1918 A helyi színházban kiállított két képe elismerő kritikát kap. 1919 Januártól júniusig néhány társával megjelenteti a „Studium” című folyóiratot, melybe Dali a festészet nagy mestereiről ír. Akvarelleket fest. Az egyetemisták agitációjában való részvételért 24 órára lecsukják. 1920 Felfigyel az olasz futuristákra. 1921 A San Fernando Képzőművészeti Intézet hallgatója Madridban. Megismer- 22kedik Federico Garcia Lorcával és Luis Bunuellel. Klasszikus stílusban fest. 1923 Chirico és Carrá metafizikus festészete hat rá. Egy évre izgatás miatt kizárják a képzőművészeti iskolából. Politikai tevékenységéért Figuerasban egy hónap börtön. 1925 Visszatérés a San Fernandóba. Első kiállítása a Dalma Galériában. Négy éven át a barcelonai Gaceta de los Artes munkatársa. Az első kubista kísérletek. 1926 Kiváló előmenetele ellenére politikai okokból kizárják a képzőművészeti iskolából. 1927 Kilenc hónap katonai szolgálat. Első párizsi útja. Megfesti első szürrealista képét, melyet G. Lorca „A készülékek erdejé”-nek nevez el. 1928 Második párizsi tartózkodása. Találkozik Picassóval és André Bretonnal. Miro bemutatja a szürrealistáknak. Marx Ernst és Miro hatására egy kollázs-sorozatot készít kavicsokkal. Gala Eluard Paul Eluard költő felesége Cadaquésba jön és először találkozik Dalival. Luis Bunuellel megírják „Az andalúziai kutya" című film forgatókönyvét. 1929 Megírja és illusztrálja a „La Femme visible"-t. Esszéket ír, a „Le grand masturbateur"-t Gálának ajánlja. Párizsban bemutatják „Aranykor” című filmjét, mely nagy felháborodást kelt. A „Studio 28”-ban kiállított Dali, Max Ernst, Man Ray, Miro és Tanguy képeket a tüntetők megsemmisítik. Filmjét betiltják. Feleségül veszi Galát. 1930 33 Jelentős szürrealista kiadványokat illusztrál. 1931 Kikiáltják a Katalán Köztársaságot. Dali képeit a megsejtett polgárháború inspirálja. 1933 Első New York-i kiállítása: 26 festményét mutatja be a Galerie Julien Lévy-ben. Decemberben első ízben állítják ki szürrealista képeit Spanyolországban, Barcelonában, a Katalán Művészet Galériájában. 1934 Első kiállítása a londoni Zwemmer Galériában. Vitája André Bretonnal. Picasso hatására elkészülnek a Lautréamont-illusztrációk. New York-ba utazik. 1936 Garcia Lorca halálának híre. Második amerikai útja. A Time címlapjára kerül. Utazás Port-Lligat-ba és Ausztriába. 1937 A németek Almeriát bombázzák. Picasso megfesti a Guernicát, Dali „Az álom” című képét.