Kovács Éva keramikusművész kiállítása (Tiszafüredi Kiss Pál Múzeum, 1988)
Bihari József KOVÁCS ÉVA keramikusművész a szatmári Nyírcsaholyban született. Szentendrén él és alkot. Érdeklődése több mint tíz éve fordult a bájos, néha ironikus megfogalmazású figurális kerámia felé. Előtte agyagedények tervezőjeként ért el figyelemreméltó eredményeket. Az új kifejezési forma, a mindig megújuló, kísérletező kedvű figurális megoldások tették nevét közismertté. Művészetének mély emberismeretéről derűs, szemlélődő, olykor görbe tükröt tartó humora tanúskodik. Játékosság és komolyság, kedvesség és irónia ötvöződik érzelmekkel teli műveiben. Alkotásaiban magunkra ismerünk, erényeinkre és hibáinkra . Az elmúlt évek egyre növekvő számú kiállításai Kovács Éva művészetének szeretetét és népszerűségét, a művész és közönségének egymásra találását bizonyítják. "A kermikusművész népművészeti érdeklődése a bartóki értelemben kutató népi kötöttségből tevődik össze, ezért van az, hogy ez a művészeti és a mai kiállítás is minden elméleti előkészület nélkül mindenki számára érthető, mert világos, természetes, egyszerű, mint a fű, a fa, a virágok, az illatok és az ízek. Mindig hűséges a magyar népművészethez és nagyon magyar, mert minden kompozíciójához csak tiszta forrásból, a népi alkotóerőből merít."