Hortobágyi alkotótábor (Debrecen, 1989)
A HORTOBÁGY ÉS KÖRNYÉKE Bemutató sorok a Hortobágyi Alkotótáborról A Hortobágy Fazekas Mihálytól napjainkig jelen van a magyar irodalomban. Olyan nagy nevek fémjelzik a sokféleképpen értelmezhető pusztai médium hatását, mint az epikában Jósika Miklós, Jókai Mór, Móricz Zsigmond és Veres Péter. Még gazdagabbak e különös táj költői metamorfózisai Petőfitől és Adytól Oláh Gáboron és Gulyás Pálon át Sinka Istvánig, Boda Istvánig és másokig. A Hortobágy felfedezésének élménye tehát a XIX. század. Nemcsak a szépirodalomban, hanem a képzőművészetben is. Tekintélyes a pusztát és jellegzetes motívumait (Kilenclyukú híd, gémeskutak, pásztorok stb.) festők névsora: id. Kovács János, Wagner Sándor, Jantyik Mátyás, Mészöly Géza, Iványi- Grünwald Béla, Glatz Oszkár, Edvi-Illés Aladár és Csontváry Kosztka Tivadar, aki 1903-ban festette híres kompozícióját: Vihar a Nagy-Hortobágyon címmel. „Reszketnek a puszta fűszálai, / csattanások és lobbanások, / nagy tüzek áldott nyelvei jönnek, / érik a puszta a kárhoztatásra ...” — írja a kép ihlette versében Bényei József. 1928-ban három ifjú és elszánt garabonciás művész: Boromissza Tibor, Káplár Miklós és Maghy Zoltán — ő a mai alkotótábor doyenje — létrehozták összetartásukkal a Hortobágyi Kolóniát, s 1931-ig dolgoztak együtt. „Eszményük, módszerük az alföldi festészethez és a népi mozgalomhoz ízelődött.” Igazában kiállításaik nyomán vált komoly feladattá vagy tetszelgő divattá a „pusztázás” — írja úttörő kezdeményezésükről Székelyhídi Ágoston. Az 1964-ben Hajdúböszörményben megalakult hajdúsági művésztelep tagjai folyamatosan, majd a balmazújvárosi alkotóház festői a 70-es években, fotósai nyaranként dolgoztak, dolgoznak a Hortobágyon. A Hajdú-Bihar Megyei Vendéglátó Vállalat 1975-ben és 1976-ban nyáron működtetett egy művésztelepet. Ezt Tilles Béla vezette. 1982-ben a vállalat megbízá