Szépmíves Tárlat '91 (József Attila Tudományegyetem Aulája, Szeged, 1991)
Mérgezettek az egykor tiszta és hűs források, savas esők verik az erdőt, olajos szárnyú madarak hullanak alá, zavarodott szarvascsapatok keresnek új menedéket. De van-e hová? Lesz-e esély? Akad-e reménye e legújabb profán kantátának Bartók után, Juhász Ferenc után? Merre az új nemzedék tiszta forrása, megtalálják-e egymás kezét a nemzedéktársak, megfüröszthetik-e arcukat egymás tekintetében? A Cantata Profana változó üzenete ejt-e még zöldellő erdőt, tiszta forrást, egymást erősítő agancsokat, egymásratalálásokat, a közösség új fészekmelegét? Hányan keresték a választ és a megoldást akár a képzőművészetben is: Szervátiusz Jenő és Kass János, Szalay Ferenc és Vitt Tibor, Papp György és a tragikus sorsú képíródiák, Zoltánfy István, Kazinczy Gábor, és most a halálon túlról Fontos Sándor is. A tiszta forrás fiai ők, az egyes ember, a művész aggódását fogalmazzák meg. No és reményét, hogy szükség van minden helyzetben s minden körülmények között egymásra. Az összetartozás érzésére, az együttlét örömére. A tiszta forrás éltető kortyaira. Minarik, a mosodás egy csapat után áhítozott. József Attila kozmikus magányában társakat keresve hányódott, amikor Kass János szülővárosába tartott, egy öblöt, egy kikötőt keresett, ahol egymás keze után nyúlhatunk. Igen, kell egy csapat, egy öböl, egy otthon, egy kocsmaasztal. Kell az a bizonyos forrás, ahová, ha megszomjazunk, elfáradunk, vagy mondanivalónk van, elmehetünk. Ahol találkozhatunk. Kell az a cél, ahová tartozni lehet, ahová tartozni érdemes. Mert valahol belül is kell lenni. . . Szinte már unásig ismételgetjük, a rendszerváltás időszakát éljük, s amíg nem alakulnak az új viszonyok, amíg nem formálódik és válik mércévé az eddiginél tisztességesebb feltételen alapuló erkölcsiség, míg nem az érték lesz a szelektáló tényező, míg politikai indulatok is sorompót emelhetnek gondolatok és hitek előtt, addig a kultúra is árvácska vagy mostohagyermek, így hát sértődött és sérülékeny, bizalmatlan és arrogáns, irigy és fél