Agora Nemzetközi Képzőművész Találkozó (Budapest, 1992)

ELŐSZÓ A Bécsben már hosszú ideje és sikeresen műkö­dő AGORA korábban két alkalommal ven­dégszerepeit Budapesten. Mindkétszer Óbu­dán, a Fő téren, hasonló körülmények között. 1991 nyarán résztvevője voltam az AGORA ’91 WIEN rendezvénynek és ott felvetettük, hogy 1992-ben újra meg kellene rendezni Bu­dapesten is. Hosszas levelezés és megbeszélések után a május vége — június eleje időpontot választottuk. Sikerült szponzorokat találni és mivel így az anyagi fedezetet biztosítottnak láttuk, 6 országból mintegy 30 művészt hív­tunk meg, akiknek nagy része eljött. A képző­­művészeti munka színes és sokrétű volt, a részt­vevők dolgoztak kővel, vassal, fával, üveggel, festettek deszkapalánkra, vászonra, fára, pa­pírra, készültek szobrok, festmények, installá­ciók, maradandó és ideiglenes müvek. Hétvé­geken pantomimet, performance előadásokat láthattunk, több zenekar adott éjszakába nyú­ló koncertet és közben ismerkedtünk, táncol­tunk, söröztünk. A rendezvény nyitott volt, bárki, aki arra járt, beálhatott szobrot faragni, festeni, (néhányan meg is tették), a Szentlélek tér valódi AGORA lett, a szó eredeti értelmé­ben is. Mindez persze nem valósulhatott volna meg néhány intézmény, vállalat támogatása nélkül, akiknek ezúton is köszönetét mondok, különö­sen az osztrák Kultúrális Minisztériumnak. Remélem, hogy rendezvényünk maradandó élményt nyújtott résztvevőinek és vendégeinek, hogy közelebb hozott egymáshoz embereket, „lélektől—lélekig”, hogy hasznos tevékenységet folytattunk magunk és embertársaink szellemi épülése javára. Bízom benne, hogy lesz folyta­tása és elkövetkezik, amit búcsúzáskor mond­tunk egymásnak: jövőre, veled, ugyanitt. a szervező VORWORT Die in Wien seit längerem bekannte und erfolg­reich tätige AGORA hat bis jetzt zwei Gast­spiele in Budapest. Beide male in Altofen, auf dem sog. Hauptplatz (Fő tér) unter ähnlichen Verhältnissen. Im Sommer 1991 war ich Teil­nehmer der Veranstaltung AGORA ’91 in WIEN und dort kam die Idee, dass wir dies auch in Budapest zeigen sollten. Nach langen Unterhaltungen und Planung kamen wir auf den Termin Ende Mai, Anfang Juni. Es ist uns gelungen auch Sponsoren zu finden. Aus 6 Ländern haben wir 30 Künstler eingeladen, fast alle sind auch gekommen. Die bildküsntlerische Arbeit war vielseitig. Die Teilnehmer haben mit den verschiedensten Materialien gearbeitet: mit Eisen, mit Stein, Holz und Glas, sie haben auf Holzblanken gemalt, auf Papier, es sind Gemälde, Plastiken, Installationen, bleibende und vergängliche Werke entstanden. An dem Wochenenden konnten wir Pantomime, Performancen sehen, mehrfach gab es bis in die Nacht Konzerte und wir haben dabei neue Bekanntschaften ge­schlossen. Die Veranstaltungen waren offen, jeder, der vorbei kam durfte eine Plastik hauen (manche haben auch getan). Der Platz des Heiligen Geistes (Szentlélek tér) wurde zu ei­ner richtigen AGORA, wie auch die Bedeu­tung des Wortes besagt. Dies konnte natürlich nicht ohne die Hilfe vieler Institutionen realisiert werden, denen wir mit Dank verpflichtet sind. Unser Dank gilt dem österreichischen Bundesministierium für Unterricht und Kunst. Ich hoffe, dass unsere Veranstaltungsreihe al­len Teilnehmern und Gästen etwas bleibendes geboten hat, dass Menschen einander naher gekommen sind „von Seele zu Seele”, dass wir etwas nützliches gemacht haben für die eigene und für die Erbauung anderer. Ich hoffe, dass dies eine Fortsetzung haben wird, so wie wir einander bei der Verabschiedung gesagt ha­ben: Nächstes Jahr, mit Dir hier! Der Autor

Next