A Bánhidai Turul (Tatabánya, 1992)
Előszó helyett... Fenn áll a hegyen a Turul madár. Nem láttuk két évig, hiányzott. Most a felújítási munkálatok befejezése után, újra a város fölé terjeszti szárnyait. Nézi a tájat, ahol e században nem haladhatott el úgy utazó, hogy ne tekintsen fel a Kő-hegy csúcsára. Donáth Gyula alkotása, a századvég közakaratának monumentális műve, felidézi a múltat, s üzen a jövőnek. Méltóságot, magyarságot. De tágas világra veti pillantását. Túl a határokon, tengereken. Büszke, de nem szólhat másként a nemzetekhez: egy vagyok közületek. E lapokon az olvasó megismerkedhet a Turul történetével. Elmélyülhet a mitológiában, fölfedezheti a századforduló bohém szobrászát magának, eddig csak levéltárban bújkáló adatokra lelhet. Gazdagodhat a könyv által.