A Bánhidai Turul (Tatabánya, 1992)

A turulról nemcsak leírásaink, hanem ké­pi ábrázolásaink is maradtak fenn, melyek közül a legismertebb a két rakamazi korong madár alakja, mely László Gyula szerint szo­ros kapcsolatban áll a nagyszentmiklósi kincs 2. és 7. számú korsóján látható, asszonyt, il­letve férfit égbe ragadó madárral.A XIX. században mgélénkülő őstörténeti kutatások magukkal hozták a Turul-monda tisztázatlan helyeinek magyarázatára való igényt is. Ezek közül kettő tartozik a jelen dolgozat tárgykörébe. A turul szó pontos je­lentésének és eredetének, valamint a mon­dabeli madáralak szerepének kérdése. A turul szó pontos jelentése körüli viták gyökere abban keresendő, hogy a szó már a fent említett krónikák lejegyzésének idején sem volt élő köznyelvi szó, s mint ilyen, kizá­rólag történeti szakszóként, az Árpádok cí­merében szereplő ragadozómadár elnevezé­seként fordult elő. Ezen kívül a szó használa­tára csak személy- és helynévi adatokat talál­ni a rendelkezésünkre álló forrásokban.­ Hogy a szót a középkori szerzők már csak ebben a speciális jelentésben ismerték, mi­sem bizonyítja jobban annál, hogy króniká­saink különböző latin szavakkal igyekeznek visszaadni a turul szó eredeti jelentését.­ A szó pontos jelentése és evvel együtt a szó eredete körüli bizonytalanság tág teret adott a szómagyarázatok készítésére. Az el­ső, inkább érdekességként, mintsem tudo­mányos értéke miatt említésre méltó kísér­let Arany János nevéhez fűződik, aki Keve­­háza című költeményéhez írott jegyzetében a magyar nyelvből kísérli meg magyarázni a szót: „Ragadozó madár, a sólymok, vagy ke­selyűk fajából, hihetően torol vagy toroly (tor­öly) a hott testekeni lakmározástól, mint Károly, talán mert a karra száll."­ A turul szó eredetének első tudományos alapossággal alátámasztott magyarázatát Vámbéry Ármin adta, aki a közép-ázsiai tö­rök irodalmi nyelvből, a csagatájból kimu­tatta a szót, turgul alakban,,,sólyom" jelen­tésben.9 Vámbéry etimológiájának helyes­ségét igazolják a különböző török nyelvek­ből származó togríl, togrul alakban megta­lálható köznyelvi 10 és személynévi ada­tok,11 valamint, mivel a szó togrul, tugril,, tugrí 12 alakban egy meghatározott vadász­madár neveként, sólymászati szakszóként a perzsába is átkerült, a perzsa értelmező szó­tárak tanúsága is, melyek szerint a szó török, mégpedig keleti török (turki-i Mogulistán vagyis közép-ázsiai török) eredetű. Mint 5. László Gyula: A népvándorláskor művészete Magyarországon. Bp., 1974. (2.) 6. Pais Dezső: Turul. In: MNy 45., 37-43.; Gombocz Zoltán: A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány. In: NYK. 45., 129-94. „ Anonymus 3:....divina visio in forma austuris...”; Képes Krónika 26: „...mater eius innotuerat avis quasi in forma austuris veniens...”; Ké­zay 1 : „Banerium quetque negis Ethele... similitudinen auis habebat,­que hungarice turul dicitur” 8. Arany János összes költeményei 3., Bp. 1962, p. 511. 9. Vámbéry Ármin: Magyar és török-tatár szóegyezések. In: Nyk. 8., p. 83. 10.1886-ban Thúry József hívta fel a figyelmet Ahmed Vefik szótárára (Thúry, J. Turul. In: Turul, 1886, p. 124-126.: togrul „Iki kanadi" nçig tógán bir név šedid büyük Jogán y aljad qartal; nišan-i hágárii ittihás olummušđur; oguzlar nišani” Kitárt szárnyú, vérszomjas, nagy termetű sólyom vagy sas; fejedelmi jelvény; az oguzok jelvénye. (Ahmed Vefik: Lehçe-i otmani. Istambul, 1293.) Az oszmán-török nyelvből a Thúry idézte adaton kívül más adatokat is ismerünk: togrul aq tógán, caqi­r, tógán (Sami,š: Qamus-i türki. Is­tambul, 1978 (2); togrul „gerfalcon” (redhouse Yeni Türkce-Inglizce közlük. Istambul, 1987 (9). Egyéb török, köznyelvi adataink a következők: csagatáj togrul „Jagdfalke” (Zenker), togrul „eine Art Jagdvogel” (Radloff), togrul „espe­ce d­oiseau de proi” (Pavet de Courteille), togrul „námi parandai­st sikári u níz námi pádsahi­st ma ruf az salájika ki Alp Arsán pidar­i u búd. Vadászmadár elnevezése, a szeldzsukok híres uralkodója, akinek apja Alp Arslan”; ótörök togryl „Jagdfalk” (Brockelmann), togril „a bird of prey, exact identity unknown, described by Kang, as larger than a singkur” (Clauson: An etymologycal dictionary of pre-thirte­enth century Turkish, Oxford, 1972) 11. A törökségnél általános névadási szokásoknak megfelelően számos ragadozómadár neve szerepel személynévként is. A történeti for­rások tanúsága szerint a Togríl név teljesen általános volt a törökség körében. Rasíd ad-Dín művében öt Togríl nevű szeldzsuk herceget és uralkodót sorol fel. Legismertebb közülük a dinasztia alapítója Togril bég (1038-1063) (Rašid ad-Dín: Jármi at-Tavarilj. Teherán, 1362.) Az oszmán­ ház megalapítója, Oszmán apja Ertogrul nevében is felfedezhető a turul madárnév. (Id. Mükrimin Halil Yinanc szó­cikke az Islam Ansiklopedisiben) 12. Ez utóbbi alak könnyen lehet, hogy hibás olvasaton alapszik. Id. Doerfer TMEN 1346. 13. Mauláná Sururi gufta ki az tarkán pursida šud guftand turki nist, va záhiran turki-i Mogulistán ast „Mauläna Sururi azt mondja, hogy megkérdezték (ezt) a törököktől, akik azt mondták, nem török. Minden bizonnyal mogulistáni török.” (Dehhuda) Jánvár-i šikari u pádsáhi ast u in turki­st u ba di guyand az turkán tahqiq suda turki nist. Záhiran turki-i Mogulistáni ast. „Vadász és királyi madár. Törökül van, de vannak,akik azt mondják, megkérdezték törököktől, és nem törökül van. Minden bizonnyal mogulistám­ török. ” (Anandraj)

Next