A Bánhidai Turul (Tatabánya, 1992)
IRODALOM A témára vonatkozó forrásértékű munka: Kőváry László: A millennium lefolyásának története s a millennáris emlékalkotások. Budapest, 1897. Az emlékművek készülésének lefolyása jól követhető a Vasárnapi Újság számaiban. Itt mondok köszönetet Gyökér Istvánnak, hogy képeslap gyűjteménye idevágó részét munkámban felhasználhattam. A millenniumi nemzeteszme tágabb értelmezéséhez . Sinkó Katalin: A nemzeti emlékmű és a nemzeti tudat változásai. Művészettörténeti Értesítő, 1983. 4. sz., valamint Uő: A valóság története, avagy a történelem valósága. A millennium-ünnep historizmusa. In: Lélek és forma. Magyar művészet 1896-1914. Kiállítási katalógus, MNG, 1986. Vadas Ferenc: Nemzeti pantheon és ezredéves emlékmű. In: Sub minervae nationis praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdésköréből Németh Lajos 60. születésnapjára. Budapest, 1989. A törvények és rendeletek megtalálhatók. Magyar törvénytár 1896. évi törvénycikkek. Budapest, 1897., illetve Magyarországi rendeletek tára. Budapest, 1896. Csuday Jenő műve: Dr. Eugen Csuday: Die Geschichte der Ungarnt II. Wien, 1898. A Szabadsághíd építéséhez szakszerű leírás: Czekelius Aurél - Szántó Albert: A budapesti Ferencz József-híd építésének története. Budapest, 1896. A köztéri szobrokhoz: Lyka Károly: Szobrászaink a századfordulón. Budapest, 1954., Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái. Budapest, 1934., Medvey Lajos: Vezető Budapest szobrai megtekintéséhez. Budapest, 1939. Fadrusz Jánosról: Dr. Lázár Béla: Fadrusz János élete és művészete. Budapest, é.n. /1923/. A budapesti millenniumi emlékműről: Gerő András: Az ezredévi emlékmű. Medvetánc, 1987.2. sz. /Bővebb változata 1990-ben könyvalakban is megjelent/., az előzményekhez: Gábor Eszter: Az ezredéves emlék. Schickedanz Albert millenniumi emlékmű koncepciójának kialakulása. Művészettörténeti Értesítő, 1983.4. sz. A hét emlékoszlopról: Dr. Thaly Kálmán: Az ezredévi országos hét emlékoszlop története. Pozsony, 1897. Thaly életpályájának összefoglalása: R. Várkonyi Ágnes: Thaly Kálmán és történetírása. Budapest, 1961. A turul mibenléte folyamatosan foglalkoztatta a kutatókat: Nagy Gyula: A turulról. Turul, 1883. 1.sz.,Thúry József: A Turul madár. Turul, 1886.1. sz., Róheim Géza: A kazár nagyfejedelem és a turulmonda. In: A bűvös tükör. Válogatás Róheim Géza tanulmányaiból. Budapest, 1984., Dr. Szilády Zoltán: A turul-probléma. Klny. A természettudományi Közlöny 1941. augusztus 8. számából. Az I. világháborús emlékművekről. Kovács Ákos szerk.: Monumentumok az első háborúból. Kiállítási katalógus, Fényes Adolf Terem, 1985. Seress Imre verse: A népek madara. In: A nagy háború legendái. Budapest, 1920.