Csúcs Ferenc, Ispánki József, Madarassy Walter szobrászművészek kiállítása (Vigadó Galéria, Budapest, 1992)

Vitathatatlan, hogy Csúcs Ferenc, Ispánki József és Madarassy Walter szobrászművészek szemé­lyiségét és munkásságát nem elsősorban a közel azonos korosztály, a közös mester, a sok vonatkozásban megegyező életút és művészi pálya kapcsolja össze, hanem az a szemlélet, amely a 30-as évek elején elnyert római ösztöndíj, az itáliai élmények és tanulmányok hatására formáló­dott bennük és meg is határozta egész életművüket. “Már az első években kialakítottak egy római magyar stílust...közös bennük az alapos ter­mészettanulmánynak, a tiszta előadásnak és a komoly képfelfogásnak művészi lelkiismeretessége, a monumentális érzés...’’-írja a római magyar művészek első bemutatkozó kiállításának katalógusában Gerevich Tibor. A neves művészettörténész az itáliai művészet, elsősorban a reneszánsz alapkérdéseivel foglalkozott. Ő dolgozta ki azt a művészetpolitikai koncepciót,amely a fiatal alkotók figyelmét az itáliai /kora/reneszánsz felé irányította,mintegy megteremtve ezáltal a Párizs és Franciaország köré csoportosuló, vagy a Németországban fellelhető mindenfajta izmusok ellenpólusát. Felelevenítette ugyanekkor az “összművészet” /Gesammtkunst/ teóriáját, de nem a századvég, hanem a “keresztény középkor” hasonló gondolkodásmódját választva példaképül. A központi gondolat, a közös rendező elv alapján egyszerre építkező alkotások létrehozásának szük­ségességét hirdette. Korábban a római iskola szinte egyet jelentett az egyházművészettel, mivel főleg a 30-as, 40-es években létesült templomok, egyházi épületek nyújtottak lehetőséget és adtak teret - konkrét és átvitt értelemben egyaránt az új stílus jegyében született műalkotásoknak. Gerevich a római iskolát úgy tekintette, mint amelynek “iránya egybeesik az európai művészet legkomolyabb és leghitelesebb fejlődési vonalával”. Tegyük hozzá: az egyik fejlődési vonalával - hiszen kizárólagosságról nem beszélhetünk. Kétségtelen azonban,hogy a quattrocento mesterek tartalmilag és formailag kiegyensúlyozott kompozícióinak tökéletessége mellett a kortárs olasz művészet neoklasszicizmusa /a “novecento”/ is erős befolyást gyakorolt a fiatal magyar művészekre. Csúcs Ferenc, Ispánki József és Madarassy Walter a római iskolát és eredményeit, elsősorban érmeikkel, kitűnően reprezentálják. Szatmári Gizella

Next