A Tatabányai turul II. (Tatabánya, 1993)

132­ ­ Göncz Árpád újraavatta a tatabányai Turult Rendőrkordon állta útját az ünnepségre tartó skinheadeknek Díszpolgári cím, Ezüst Turul-díj és Jutalom Turul-emlékpla­­kett adományozásával egybekötött ünnepi közgyűléssel, esti tű­zijátékkal kezdődött szombaton, majd vasárnap délelőtt a köz­­társasági elnök, Göncz Árpád jelenlétében megtartott emlékmű­­újraavatással fejeződött be a Turul-szobor restaurálás utáni visszahelyezése alkalmából szervezett kétnapos rendezvénysoro­zat Tatabányán. Az eseményeket azért is különös figyelem kísér­te, mert tartani lehetett attól, hogy a skinheadek az elnök beszé­dét éppúgy meg akarják zavarni, mint október 23-án, a pesti Kossuth téren. A bőrfejű fiatalok meg is érkeztek a városba, ám a nagy erőkkel kivonult rendőrség meggátolta, hogy részt vegye­nek az ünnepségen. Ugyanígy járt sok helybeli polgár és a De­mokratikus Charta több híve, akik azért utaztak Tatabányára, hogy kifejezzék szolidaritásukat az államfővel. (Tudósítónktól)­ták meg az újraavatási szertár-Mivel az újraavatás időpont­­tást, Bencsik János tatabányai­jának nyilvánosságra hozatalát polgármester rövid megnyitó­­követően híre ment, hogy a Tu­­jában leszögezte, hogy a város vult­a mozgalmuk jelképének politikai felhangoktól mente­tartó szélsőséges csoportok is­ten, az itt élők számára a ha­­részt kívánnak venni az ta­­zatérés, Tatabánya jelképévé népségén, példátlan biztonsági erősödött emlékművet tiszteli e intézkedések közepette tartót­ szoborban. - Jó, hogy ha jelképesen is, de az új évezred küszöbén is itt van velünk a turulmadár - mondotta az államfő - , hiszen azt hirdeti, hogy a magyarság fennmaradt a hadak útján, e háborúk gyötörte tájon. Meg­őrizte hazáját - ha csonkult hazát is -, megőrizte magyar­ságát. És tudom, hogy a hitét is megerősítette. Azt a hitet, ami népünket a legreménytelenebb helyzeteken is átsegítette... Itt, a Turul fölibénk terjesz­tett védőszárnya alatt lehetet­len nem arra gondolni, hogy ezer év múltán egy újabb ezer évre kell ismét hazát teremte­nünk. A demokratikus gondol­kodó és cselekvő, egyenjogú polgárok Magyarországát. Bé­kés és jómódú Magyaror­szágot... A továbbiakban az „új haza” megteremtésének nehézségeit ecsetelte Göncz Árpád, a rend­szerváltás utáni gondokra is utalva. A gondok leküzdésére irányuló küzdelemben ő sem ígérhet gyors sikert - hangsú­lyozta -, de mint mondta, „Tria­non és az ellenforradalmi Ma­gyarország, a fasizmus és a kom­munizmus, sőt a rendszerváltás megrázkódtatása után népünk kezd magához térni. Újjáéledt a tenni vágyás és újjáéledt a segí­tőkészség, az egymásrautaltság tudata. A demokratikus Magyar­­ország megannyi fontos szellemi, lelki előfeltétele...” Az elnöki beszéd után színes folklórműsorral zárult az ava­tóünnepség. Kovács Béla (Riportunk a 4. oldalon) Az államfő, a szobor, a rendőrök és a bőrfejűek SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELEI

Next