Pápai Lívia, textilművész - Át az Íriszen (1994)

íriszen Andrea Palladio megkülönböztetett figyel­met szentel az ablakoknak. Szerinte külö­nösen ügyelni kell méreteikre, mert a termek és a szobák, a terek és az osz­lopcsarnokok az ablakokon keresztül kapnak fényt.­Palladio gyakran idézi Vitruviust, az ókori szakírót, épí­tészt és hadimérnököt, akinek mű­veit bibliaként forgatja. Kifejti, hogy körültekintően kell megvá­lasztani ezeknek a nyílásoknak az arányát, díszítését, valamint, hogy az ablakok és a szobák méretei­nek egymáshoz való viszonya ponto­san meghatározott. Építészeti írásaiban rög­zíti, hogy az ablakok szélessége, a terek szé­lességének negyedrésze lehet, magassága pe­dig két négyzet plusz a szélesség hatod része. Pá­pai Lívia ablakszárnyai, az Interakció keretei is ezt az arányt mutatják, ösztönösen. Ahogy sok más arány, ez is feltehetően évszázadok alatt kódoló­don, rögzítődött tudatunkban. Az archaikus­ világképben a ház mint jel, ugyanúgy mint a város, a templom, a sátor, a világ közepén áll, s egyúttal annak képmása. A pince az alvilág, a lakószint a föld, a padlás a felső világ jelképe. A lélektanban a tudattalan, a tu­dat és a felettes én megfelelői ugyanezek. A ház embe­ri arányokat követ, emberléptékű, antropomorfizáció­­jára bizonyos részeinek neve is utal. A magyar nyelv­­kifejező szavai: homlokzat, oszlopfő, szemöldökfa, Bankartis Alapítvány ö»zÖn?tVtnVt ki a kö Vftk7?ö;mt0^fttyrk. ön??d­?n tá<p^­fato$áért: Nemzeti Kulturális Alap Budapest Bank Budapestért Alapítvány Magyar Hitel Bank Művészeti Alapítvány A kiadványt tervezte Vasvári László Sándor (ARCADIA) fotók Schichmann Béla • szinrebontás GMN Repró Nyomdai gondozás BLIKKegyesület« NALQRS (Vác) 4-6

Next