Művésztanárok Debrecenben 1813-1996 (Debrecen, 1996)
Bevezető 1720-ban 19 akadémiát számláltak Európában, 1790-ben már több, mint százat. A művészi elitképzés mellett nagy hangsúlyt fektettek az iparosok kézműipari oktatására, akiket régen a céhek neveltek mesterré. Magyarországon 1770 körül jelentkeztek a rajztanítás csírái, de érdekes módon, ezt még a Ratio Educationis nem deklarálta. Ennek oka, hogy itt még erősek voltak a céhek, a hagyományok. 1778-ban Budán megalakult az első rajziskola, a Schola Graphidis. Ezt követte a nagyváradi, győri, soproni, stb. Az 1795. évi helytartótanácsi rendelet előírta az iparoslegények oktatását, de ennek kevés foganatja volt, ezért az 1806. évi új Ratio Educationis nyomatékkal rendelte el a rajztanítást és vizsgát. Debrecenben az 1792. évi kollégiumi törvény a rajzolást és festést ajánlotta a tanulóifjúság figyelmébe. A külföldön járt Sárváry Pál Wittenbergben, Kasselben és Londonban tanulmányozta az építészeti rajzot és a rézkarcolást, rézmetszést. Hazatérve rajzot kezdett tanítani a Református Kollégiumban, bár az csak 1801-től lett hivatalos tantárgy. 1804-ben és 1807-ben tankönyvet adott ki a Rajzolás Mesterségének kezdete címmel. Ő emelte ki a rézmetsző diákok közül Kiss Sámuelt, aki nagyszebeni és bécsi tanulmányok után az első tanára lett a „Rajzoskolá”-nak. Ebben elsősorban a céhek legényei tanultak, de jártak ide a piaristák és a kollégium diákjai is. Őt 1819-től Beregszászi Pál követte, aki több tankönyvet is írt diákjai számára. 1849—50-ben már a Református Főgimnáziumban is tanított rajzot, ahol az csak 1853-tól lett kötelező tantárgy. 1853—54-ben azt tervezte a superintendens és az egyháztanács, hogy Orlai Petries Somát hívták meg (aki ekkor a városban portretírozott), de nem tudták megteremteni a feltételeket, így előbb Bodnár Benjamin, majd Kallós Kálmán látta el a teendőket. Kallós a gimnázium mellett a nehezen újrainduló városi rajziskolában is tanított. Közben országos mozgalom indult a rajztanítás általánossá tétele ügyében, azért, hogy a rajztanulás és művészi ízlés eszköze legyen. Különösen hatottak a németországi törekvések, Alfred Lichtwark nézetei. Azt vallotta, hogy a gyermeket ne minták rajzolásával tanítsák, hanem 1