Pagony Rita, Olasz Miklós (1996)
Az asztalon a fényképek kazalban hevernek. Rövidesen katalógussá kell, hogy összeálljanak. Katalógus: ideális esetben hűvös, elegáns jegyzéke egy kiállítás képeinek, egy aukció anyagának. Praktikus emlék egy társasági eseményről. Leltár, reprezentációs minimum. Más esetben ritkán felhúzott zsilip, melyen át felfordított fiókok, megsárgult újságkivágások, divatjamúlt diapozitívok, szamárfüles tiszteletpéldányok, pályázati diplomák, lelkes kollégák levelei, zsűrijegyzőkönyvek, fotográfiák, két évtized összes kalandja keserve zúdul le a nyílt vízre, ahol vagy fölszedik az arra csónakázó érdeklődők, vagy elázva elmerülnek örökre. És mi mindent visz a víz! Viszi a törékeny porcelánokat, a ’70-es évek „Bercsényijéből” Nevadáig. A kemence melletti virrasztások során született földtörténeti kövületeket Kecskemétről Faenzáig, Ravennáig. Viszi a háromarcú ivókutat a „Zsolnaiból’’ a veszprémi belvárosig. Mennyi kétség, új és új anyagok, léptékek, vegytan. Mennyi tanulópénz, városrekonstrukció, finom porcelánplasztika, köztéri szobor. Ez mind ott bukdácsol az árral, és jön szembe, kikerülhetetlenül! Ezért tanultunk, erre készültünk, ebből élünk. Kis úsznak a kigombolt vázák, az építészeti víziók a Dorottya utcából a Seattle-ig és megállnak a Kempinskiben. A vízen ott lebeg Balatonfüred. Reformkori miliő, gyógyvíz. Berzsenyi, Kossuth az alatrang. A háromarcú, kopjás-árbocos kútfő olyan legyen, mintha mindig is ott lett volna. Jön Pápa szerzetesi városházája, zordon belső udvar. Kitörni belőle! Föl, föl mint Borsos sirálya a győri ispita udvarából. Mindeközben álmok. Tihany, a régi kálvária. Pusztulás és újjászületés,„Succissa virescit”, ahogy az bronzba öntve áll. Végül a veszprémi stációk, Gizella. A folyami szigetek talán úgy keletkeznek, hogy valami szilárdan kiáll a meder alján, szemben az árral, s amit a víz szállít, az rajta fennakad. A művész hisz benne, hogy amiként növekszik ez a víz alatti domb, egyre komolyabb, nemesebb feladatok kötnek ki a partján. Végül a fejét a felszín fölé emeli. Élővilág telepszik meg rajta, és a partról kíváncsi csónakosok indulnak el titkait fölfedezni. ORITA