Edinger-Balázs Márta (Budapest, 1997)
DÍJAK 1955 Munkácsy díj Dr. Balázs Róbert „EDMA volt az első, aki hosszú szünet után ismert arcok jellegzetességeit karikírozta. ... Huszonkilenc évesen első kézvonásával elhíresült, népszerű lett és közkedvelt. Fejkarikatúrákat rajzolt. Jellemportrékat színészekről-színésznőkről. Rajzironja nem volt rosszindulatú. Szeretetten lényeglátással jellemezte modelljeit. Gyengéd humorral láttatta alanyait. Politikust sosem kapott ceruzavégre, mégis politikai színezetűek voltak grafikái. Egy csapásra arca lett a közéleti kitűnőségeknek EDMA lapjain." Molnár Gál Péter „Hosszú hallgatás után jelentkezett ismét, rendszeresen csak 1976 óta, ettől kezdve állít ki kétévenként ősszel a croydoni Fairfield Hallban mint keramikus. Merőben új anyag, amiben dolgozik, új technika és új forma; a régi edmához csupán a kizárólagosan figurális ábrázolás köti: ahogy karikatúráiban az emberit mutatta be, úgy most is az emberi formán keresztül fejezi ki minden gondolatát.“ Czigány Magda „... őt semmi sem érdekelte annyira, mint az emberek: az emberi alakok, érzelmek, hangulatok, indulatok, sorsok, karakterek. Ezeket igyekezett megmintázni, kifejezni arasznyi kis terrakotta és kerámia figuráival, amelyek olykor szinte döbbenetes realizmussal készültek, máskor finoman gúnyos karikírozással vagy derűre fakasztó, tréfás teátralitással és elég gyakran egy kicsit meseszerűen, tündérien bájos és boszorkányosan csúf figurák formálásával.“ Varga Domokos „EDMA eredetileg grafikus volt, a vonalak mestere. Színek csak mellékes szerephez jutottak rajzaiban. Úgyannyira, hogy azt hitte, nincs színérzéke. Túl szigorúan ítélte meg magát. Most elkezdett festeni. Főleg női aktokat, olajjal és pasztellel. Festményei mind szabadabbak és erőteljesebbek lettek, amint a régi ismerős biztonságával vetette vászonra, papírra a körvonalakat és formálta színnel, tónussal az alakot.“ Noszlopy T. György € ùMA EDINGER-BALÁZS MÁRTA 1924. május 31. Budapest — 1997. március 21. Venafro (Olaszország) 1950-1955 Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest - Képzőművészeti diploma. 1985-1986 Goldsmith College of Arts, University of London - Post-graduate diploma (kerámia) EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK 1953 Fényes Adolf Terem, Budapest 1955 Csók Galéria, Budapest 1960 Courtauld Institute of Art, London (rajzkiállítás) 1966 Bierer Galéria, London 1973 Wimbledon Village Gallery, London 1978 Fairfield Hall, Croydon, London 1980 Fairfield Hall, Croydon, London 1982 Fairfield Hall, Croydon, London 1984 Fairfield Hall, Croydon, London 1986 Fairfield Hall, Croydon, London 1988 Marra Galéria, Amszterdam 1992 T'Span, Bussum (Hollandia) 1996 Studio kiállítás, Irvine (Kalifornia) KIÁLLÍTÁSOK MÁSODMAGÁVAL 1956 Eötvös Klub, Budapest 1970 Gallery Petit, London 1976 Fairfield Hall, Croydon, London 1985 Bajazzo Galéria, Marlborough (UK) CSOPORTOS KIÁLLÍTÁSOK 1985 Outwood Art Gallery & Sculpture Park, Outwood, Surrey 1994 Irvine Art Center, Kalifornia 1996 Coastline Artists Association, Irvine, Kalifornia 1996 Coastline Artists Association, Kalifornia (terrakotta szobrászat díja) GYŰJTEMÉNYEK 1956 Portré Karikatúra Gyűjtemény a Melbourne-i Olimpiai Játékok Aranyérmes Atlétáiról (Szépirodalmi Kiadó) 1957 BP-Shell (rajz) 1957 Ballet Rambert (rajz) 1976 Mental Health Research Fund, London (rajz) 1976 Anya és gyermeke (szobor) Postgraduate Medical School, Hammersmith Hospital, London 1989 Emlékérem a Holland Agykutató Intézet alapítójáról, Amszterdam PUBLIKÁCIÓK 1955 Nevető Pantheon, Szépirodalmi Kiadó 1956 Színészek maszkban, Eötvös Klub 1997 Mi Ketten (in press) 1997 Emigráció (in press) Huncut öregasszony terrakotta, 16x13x10 cm, 1970/80 Nagy ember acryl, 65x49 cm, 1994 „EDMÁT (Edinger Balázs Mártát) egész életében az emberi arc, az emberi karakter ábrázolása foglalkoztatta. Budapesten, még az Atelier Művészeti Iskolában kezdett portrékarikatúrákat rajzolni, a háború után a Képzőművészeti Főiskolán tökéletesítette tudását. A magyar színházi és művészeti élet kiválóságairól készült karikatúráit rendszeresen közölte a sajtó. Portré-gyűjteménye a magyar intellektuális elitről könyv formájában is megjelent, NEVETŐ PANTHEON címmel. Munkásságáért MUNKÁCSY-díjjal tüntették ki.“