A Százados úti művésztelep (1998)

Kurucz D. István: (1914-1996) GAJDÁN SZOMSZÉD Medgyessy Ferenc: (1881-1958) TUDOMÁNY A KIADVÁNY MEGJELENÉSÉT A MAGYAR ALKOTÓMŰVÉSZETI KÖZALAPÍTVÁNY TÁMOGATTA KIADTA SZÁZADOS ÚTI MŰ­VÉSZTELEP // MŰVÉSZTELEP A Százados úti Mű­vésztelep a főváros első művésztelepe. Két szobrászművész, Kallós Ede és Horváth Géza kezdeményezésére Bárczy István főpolgármester hivatali idején épült, 1909 és 1911 között. Az akkori tizedik kerületben, a város határán felépített művészfalu huszonnyolc földszintes műtermes lakásból állt, elsősorban a szobrászok igényeinek megfelelően. Főleg belső átalakítások révén mára negyven alkotóművésznek és családjuknak ad munkahelyet és otthont. A főváros majd kilencven éves fejlődése, határainak folya­matos kitolódása úgy hozta, hogy 1949 óta a művésztelep a Józsefváros bár szélső, de szerves részévé vált. A tulajdonosi jogokat, a vagyonkezelést a VIII. kerületi ön­­kormányzat gyakorolja, a bérlőkiválasztás, illetve a cserék jóváhagyása pedig a Művészeti Alap jogutódjának, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány jogköre. Jellegéből adódóan a mű­vésztelep soha nem egy bizonyos művészeti irányzat köré szerveződött, hanem különböző felfogású alkotóknak biztosította a nyugodt alkotómunkához szükséges környezetet. Kezdettől fogva kiemelkedő jelentőségű művészek sora élt és alkotott itt: Medgyessy Ferenc, Kallós Ede, Csikász Imre, Szentgyörgyi István, Csorba Géza, Pásztor János, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Mikus Sándor, Szabó Iván, Antal Károly, Grantner Jenő, Kiss István szobrászok, Pór Bertalan, Czigány Dezső, Kádár Béla, Gábor Móric, Kurucz D. István festők - csak néhány név a teljesség igénye nélkül... A csendes, pavilonos telepen egy időben rózsalugas, szökőkút, fürdőmedence és teniszpálya - utóbbi helyén a második világháború alatt légópince - is volt. Szükség is volt rá a komoly légitámadások miatt, ezek során vesztették el az épületek az eredeti, szép, szoknyás tetőszerkezetük legnagyobb részét. A telep területének egy darabját az ötvenes évek elején a metróépítkezés felvonulási területeként is igénybe vették Az 1960-tól 63-ig tartó, egyetlen nagyobb felújítás a pince nélkül épült pavilonokat kis toldaléképületekkel bővítette, de a művésztelep ma is őrzi hagyományait, mára már évszázados fáival a környék legnagyobb zöldterülete. A Ferihegy felé ereszkedő repülő ablakából nyaranta kis zöld szigetként látható, a Népstadion és a Sport­csarnok jellegzetes tömbjei mellett.

Next