2001: Science + fiction. Tudomány és fikció - A C3 Alapítvány médiaművészeti rendezvénysorozata (Budapest, 2001)

2001: science ♦ fiction tudomény/ és fikció „Kíséreld meg felmérni korod ostobaságát öl­/ módon, hog­y a pillanatm/i általános szemléleti szinten elképzelsz valamily­en jövőt: elképzelésed úgy fog; arám/ulni a megvalósuláshoz, mint a régi elképzelések a megvalósult jelenhez. Ez az arám/ a mindenkori korlátoltságot híven mutatja.” (Erdéli­ Miklós: Extrapolációs gyakorlatok) Az utópiák közül az emberöltés­i időre szóló elképzelésekben rejlik a legnagy­obb kihívás. Az utóbbi évtizedekben két mágikus szám lebegett több nemzedék szeme előtt: 1984 és 2001. Orwell könyvének megjelenése és az elképzelt jövő között harmincöt év volt a távolság­, Kubrick filmje harminchárom évet merészkedett előre. A szubjektíve átélhetetlen idő miatt a hosszútávú utópiákat általában a mágia és az ezoterikus irodalom körébe soroljuk, mis; a túl rövid távlatú jóslatokat könm­en­ti­ük­ le az idő. A médiaművészet alaphely­zetben a tudomány és a fikció határvidékén helyezkedik el. Eszközeit tudományos felfedezések nyomán konstruálták, léte ezek működésétől is füs­se, tehát sérülékeny, instabil, ami az "örök” művészet g­ondolatához képest leg­alábbis konkrét utópia. Miként jelentkeznek a kortárs tudományban fikciós elemek? A tudomány a világ­ megismerését tűzte ki célul, vizsgálati eredményei pedig­ folyamatos átalakítását okozták. Lehet, hog­y ez a hierarchia megfordult? Az átalakítás folyamata válik a megismerés eseményhorizontjává? A kutatást, ami kiesik e trendből, beszippantja a felejtés mint fekete lyuk? Hol érzékelhető a tudomány és áltudomány között kétségkívül ma is meglévő különbség, ha már mindkettő számára döntő viszonyítási pont az elképzelhető? Mi lehet a jövőben a művészet szerepe a tudomány és fikció viszonyrendszerében? Peternák Miklós | Mélyi József

Next