2001: Science + fiction. Tudomány és fikció - A C3 Alapítvány médiaművészeti rendezvénysorozata (Budapest, 2001)
2001: science ♦ fiction tudomény/ és fikció „Kíséreld meg felmérni korod ostobaságát öl/ módon, hogy a pillanatm/i általános szemléleti szinten elképzelsz valamilyen jövőt: elképzelésed úgy fog; arám/ulni a megvalósuláshoz, mint a régi elképzelések a megvalósult jelenhez. Ez az arám/ a mindenkori korlátoltságot híven mutatja.” (Erdéli Miklós: Extrapolációs gyakorlatok) Az utópiák közül az emberöltési időre szóló elképzelésekben rejlik a legnagyobb kihívás. Az utóbbi évtizedekben két mágikus szám lebegett több nemzedék szeme előtt: 1984 és 2001. Orwell könyvének megjelenése és az elképzelt jövő között harmincöt év volt a távolság, Kubrick filmje harminchárom évet merészkedett előre. A szubjektíve átélhetetlen idő miatt a hosszútávú utópiákat általában a mágia és az ezoterikus irodalom körébe soroljuk, mis; a túl rövid távlatú jóslatokat könmentiük le az idő. A médiaművészet alaphelyzetben a tudomány és a fikció határvidékén helyezkedik el. Eszközeit tudományos felfedezések nyomán konstruálták, léte ezek működésétől is füsse, tehát sérülékeny, instabil, ami az "örök” művészet gondolatához képest legalábbis konkrét utópia. Miként jelentkeznek a kortárs tudományban fikciós elemek? A tudomány a világ megismerését tűzte ki célul, vizsgálati eredményei pedig folyamatos átalakítását okozták. Lehet, hogy ez a hierarchia megfordult? Az átalakítás folyamata válik a megismerés eseményhorizontjává? A kutatást, ami kiesik e trendből, beszippantja a felejtés mint fekete lyuk? Hol érzékelhető a tudomány és áltudomány között kétségkívül ma is meglévő különbség, ha már mindkettő számára döntő viszonyítási pont az elképzelhető? Mi lehet a jövőben a művészet szerepe a tudomány és fikció viszonyrendszerében? Peternák Miklós | Mélyi József