Gömöri textilesség c. terméknap (Gömör, 2004)
KELEMÉR A község neve 1232-ben tűnik fel először oklevelekben. Határában kő és bronzkori eszközöket is találtak. 1982-ben ünnepelte keletkezésének 750. évfordulóját. Földesúri jobbágy település volt. Iskolája 1766-ban létesült. Könnyű megközelíthetősége, erdőkoszorúzta környéke, a kiemelt védettségű Mohos-tavak, a Mohosvár, műemlék temploma, a Tompa Emlékház, művészien munkált fatornácos házai tették látogatottá. TOMPA MIHÁLY EMLÉKHÁZ Jeles költőnk 1817-ben született Rimaszombaton. Sárospatakon tanult. 1849. április 22-től 1851. augusztus 31-ig volt Kelemér és Gömörszőlős lelkésze. Bejéről került a roskadozó kelemén paplakba, amit meg is énekelt „Az én lakásom" című versében. Kezdetben örömteli, boldog napokat élt itt ifjú feleségével, ami szép családköltészetében is tükröződik. A világosi tragédia után a gyász, a rettegés, létbizonytalansághoz társult a családi bánat, fiai elvesztése és fokozódó betegsége. Mégis ekkor születnek meg az egész nemzetnek szóló örökbecsű versei: A gólyához, A madár fiaihoz stb. 1851-től haláláig. 1868-ig a közeli Hama lelkésze. Az emlékházban a költő életútjának, munkásságának emlékanyaga, műveinek egykorú és későbbi kiadásai, néhány kézirata, feleségének dedikált arcképe, íróasztala, úrasztala, műveinek illusztrációi és kegytárgyak láthatók. Az emlékházzá átalakított káplánlakás a költő egykori alkotó műhelye volt. Széles társadalmi támogatással a megyei múzeumi igazgatóság Tompa Mihály Emlékbizottság néven működő múzeumbaráti köre hozta létre 1963-ban. A XIV. században épült gótikus tornyú református templom előterében és a kerítés övezte szabadtéren került elhelyezésre a gyűjtemény. A dél-gömöri Sajó menti és Bán-völgyi falvak református temetői faragott és feliratos fejfáinak összegyűjtését dr. Faggyas István, a község szülötte szervezte és irányította. A református parókia déli homlokzatán szép emléktábla hirdeti: „E házban lakott Tompa Mihály a Virágregék költője, 1849. április 22-től 1851. augusztus 7-ig". Az emléktábla reliefje Keviczky Hugo alkotása. DÉL-GÖMÖRI ÉS SAJÓVIDÉKI SÍRJELEK FEJFAGYŰJTEMÉNY A községenként változó stílusú fejfák díszítései a népi faragóművészet remekei. A faragások sajátos jelképrendszert képeznek. A gyűjteményt kiegészítő fotók ifj. Dobosy László munkái. A műemléki templom déli falán Szent Kristófot ábrázoló freskó nyomai láthatók. A templom szentélyében emléktábla őrzi az 1676-ban gályarabságban szenvedő Krasznai Mihály kelemér-gömörszőlősi prédikátor emlékét. A MOHOS-TAVAK ÉS A MOHOSI VÁR A jégkorszak végén mintegy 10-12000 évvel ezelőtt suvadással keletkezett a Nagy-Mohos tó, kb. 5000 éve, újabb földcsuszamlás következtében a Kis-Mohos tó. A fokozatosan vastagodó tőzegmohalápok ma is őrzik a jégkorszak néhány érdekes növényét, a tarajos pajzsikát, a hüvelyes gyapjúsást és a molyhos nyírfát. A tőzeg rétegeiben konzerválódott az erdei növényzet virágpora, s ennek nyomán vált ismeretessé - Zólyomi Bálint akadémikus kutatásai útján - a jégkorszak és az utána következő évezredek éghajlatának, növényvilágának alakulása. A szép környezetben lévő Mohos-tavak hazánk egyedülálló természeti, növényföldrajzi ritkasága, nemzeti, tudományos kincse, ezért fokozott védelem alatt áll. A Kis-Mohos északi oldalán hirtelen kiemelkedő dombon 4-8 m mélységű árokkal körülvéve láthatók az egykori Gutkeled nemzetség által épített kővár maradványai. A tatárjárás után épült. Egy 1397-es oklevél már romvárként említi. Később huszita erősség volt. A Mohos-tavak növény- és állatvilágát bemutató állandó kiállítás az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal és a Herman Ottó Múzeum Természettudományi Gyűjteménye segítségével jött létre 1978-ban. (TÖMÖRSZŐLŐS Kialakulásának körülményei, ideje azonos Kelemérével. Középkori, majd újkori történelme szorosan kapcsolódik Kelemér múltjához. A honfoglalás idején a Hanva nemzetség gömör-őrei szállták meg a keleméri völgyet. A völgybőn 1232-ben keletkezett Poszoba nevét 1906-ban Gömörszőlősre változtatta. Ma 130 lakosa van. Egyetlen községünk, mely őrzi a történelmi Gömör nevét. A falu fekvése idillikus környezete, építészeti emlékei, a fellelhető hagyományos udvarképek, újkeletű néprajzi gyűjteményei maradandó élményt adnak azok számára, akik egy rövid sétára betérnek ide. A református templomban látható a Borsod-Abaúj- Zemplén megye északnyugati részén lévő templomok festett mennyezeteiről és berendezéseiről készült kiállítás. A nagyméretű fotók szemléletesen mutatják be a kazettás mennyezetek virágdíszes ornamentikáit, a göniüri településeken uralkodóvá vált festőasztalos iskola legjellegzetesebb munkáit. Gömörszőlős templomát 1824-ben építették. Kazettás mennyezetét és berendezését a szomszéd Naprágy községbeli Madarász István festőasztalos készítette. Hasított kőpalával FESTETT FRMENNYEZETEK ÉS BERENDEZÉSEK KIÁLLÍTÁSA fedett tornya 1888-ban készült. A templom szószéki koronája és úrasztala a régi fatemplomból való, 1662-ben készült. A kiállítás gazdag anyaga idős és ifjú Dobosy László gyűjtőmunkájából készült.