Leszkovszky György (Gödöllői Városi Múzeum, 2005)
Leszkovszky György (1891-1968) A méltánytalanul elfeledett festőművész, az 1910-1960-as évek egyházművészetének jelentős, habár kevéssé elismert alakja Körösfői-Kriesch Aladár tanítványaként kezdte tanulmányait. A mester iránti tiszteletét hangsúlyozza a középkori kézműves hagyományok alázatos művészember ideáját zászlójára tűző Cennini Társaság 1920-as megalapítása is, ám végül a gödöllői mester és körének panteisztikus nézeteitől eltávolodva, a mély vallásosságával inkább egyező egyházi festészet felé fordult. Leszkovszkynak, bár akvarellistaként és szobrászként is nyert díjakat, legfőképp falképfestészeti tevékenysége volt meghatározó. Különféle murális technikákban készült művei közé tartoznak például a zebegényi templom falképeinek tervei (1910-14), a Szent János Kórház kápolnájának (1927-33) vagy a kaposvári székesegyház (1935-1943) falfestményei. Önálló festészeti alkotásai mellett több épület restaurálását is végezte, valamint üvegablakok tervezésében is maradandót alkotott. Gyakorlati tevékenysége mellett elméleti értekezései jelentek meg a freskó, szekkó és sgraffito technikákról. Precízen kidolgozott templombelsőfestés terveinek és üvegablakterveinek stílusára leginkább a gödöllői művésztelep, a preraffaeliták, valamint a nazarénusok művészete volt hatással. A Gödöllői Városi Múzeum gyűjteményébe került Leszkovszky-hagyaték legnagyobb részét ceruza- és akvarellvázlatok teszik ki, de a széles spektrumú és nagyszámú anyagban szerepelnek üvegfestmény- és freskókartonok, olajfestmények, mennyezetkazetták és egy kupolafreskó makett is. Leszkovszky György képzőművészeti anyaga mellett a művész levelei, fotói és hivatalos dokumentumok is megtalálhatók a hagyatékban. Benkő Zsuzsanna