Péli Tamás festőművész (Parlament Delegációs Terme, 2005)

városnak, tengernek, etc. elnevezéseként (pl. a Gyönyörök tengere, Egészség-hegység, Szerelem-völgy) találják meg képzeletbeli helyüket egy nem evilági országban, amely ha másként nem is, legalább a térkép vonalait követve metaforikusan bebarangolható. Szélsőséges esetben bármely alapforma egyes pontjait bárminek meg­feleltethetjük, vagy vehetünk „egy adag fogalmat" és ezeket különböző összefüggé­sekbe hozhatjuk egymással különböző ösz­­szeköttetések által. A véletlenelven avagy a kombinatorikus készségen alapuló mód­szer lehet igen kreatív is, ha valamely megoldásához vezethet el, im már működésképtelen­­foga­lomrendszer egyes pontjainak, vagy ezek kapcsolatainak aktivizálása által. „Ha egy mentális esemény hirtelen két, általában összeegyeztethetetlen mátrixszal biszociál, a gondolatsor váratlanul átvált egy asszociatív kontextusból a másik­ba” - idézi Arthur Koestlert a Paul Watzlawick, John H. Weakland, Richard Fisch szerzőtriász a Változásról írt könyv­ben.40 Példaként hozzák azt a diagra­mok alapstruktúrájára, a pontok és vonalak kapcsolatára építő, az emberi problé­mamegoldási készséget tesztelő feladványt, amelyben négyszög alakban elhelye­zett kilenc pontot kell négy vonallal összekötni úgy, hogy közben nem emeljük fel a ceruzát a papírról. A megoldás a pontok által kirajzolt vizuális alapforma határai­nak „megsértése" által jön létre, vagyis mintegy a négyzeten kívül is felveszünk egy-egy virtuális helyet, amelyeken a vo­nal keresztül halad: „a megoldás nem a pontok, hanem a pon­tokra vonatkozó feltevések vizsgálatának az eredménye.”41 in: A Bauhaus. Válogatás a mozgalom dokumentumaiból. Szerk. Mezei Ottó. Gondolat, Budapest 1975. 156. 40 Paul Watzlawick, John H. Weakland, Richard Fisch: Változás. A prob­lémák keletkezésének és megoldásának elvei. Gondolat, Budapest, 1990. 52. 41 uo. 55.

Next