Péli Tamás festőművész (Parlament Delegációs Terme, 2005)

entwürfe) lát. Az ezek közötti összefüggést szemlélteti egy Kandinszkij Punkt und Linie zur Fläche című könyvéből vett illusztrációval. Kandinszkij két egymás mellé helyezett rajza egyrészt egy szabályos elrendezésű pontokból álló, csillag alakú alapforma, másrészt egy, ezen pontok szabálytalan, önkényes összekötései által előálló alakzat. Mindez azt példázza, hogy egy kötött alak­zat a minden mindennel össze­köthető elve alapján fokoza­tosan megszüntethető. Egy má­sik példa erre az eljárásra a figu­rális festészet köréből Moritz von Schwind Akrobatikus já­tékok sorozatából egy variáció, ahol a pontokat vonalak helyett akrobata mutatványokba csava­rodott emberek testrészei kötik össze. A kiindulás Schwind ese­tében szintén feladvány volt: nem lehetett egyetlen pontot sem kihagyni a kom­pozíció megrajzolásakor. Hofmann a Kandinszkij-féle rajz kapcsán az eljárásnak az egyes pri­mitív térképekkel (a Marshall-szigetek lakói által készített pálca­térkép) és a csil­lagképek keletkezésével való összefüggésére is utal. Az utóbbiakban az embernek az az igyekezete tükröződik, hogy „az ismeretlennek az ismert dolgok körvona­lait adja”. A pontok és vonalak konstellációja a szellemi rend metaforája lesz. Végezetül a Hofmann által mintegy széljegyzetként hivatkozott Ernst Robert Curtius gondolatait idézném, melyekben a „diagram-elvnek” a ku­tatásban, a megismerésben való szerepe fogalmazódik meg, s egyben egy gyö­nyörű költői képben teszi vonzóvá az egyébként száraz, és - miként egy isme­rősöm a sok sematikus ábra láttán megjegyezte - a képeket, a látványt nélkü­löző, kép­telen diagramok készülésének folyamatát. Schwind, Moritz von: Akrobatikus játékok / Akrobatische Spiele I. in: Fliegende Blätter, München, 1858. Ujraközölve in: Weigmann, Otto Moritz von Schwind. Klassiker der Kunst in Gesamtausgaben. Neunter Band. Deutsche Verlags-Anstalt, Stuttgart und Leipzig, 1906. 376. 33

Next