Dan Perjovschi, El-Hassan Róza (Műcsarnok, Budapest, 2006)

2 A Műcsarnok három kiállítása három markáns szemléletet tükröz. Dan Perjovschi politikai indíttatású szatirikus rajzai, El-Hassan Róza installációi és társadalomtudatos projektjei mellett az e-flux videókölcsönző egy műfaj közel­múltját mutatja be. A három anyag eltérő karaktere mellett egy közös területre koncentrál, amit legpontosabban a „konfliktus” szóval írhatunk körül. A „konfliktus" a jelenkori történelem és társadalom alap­vető mozgatója. Világunk etnikai csoportokra, vallási közösségekre osztható, és ezzel párhuzamosan különböző érdekérvényesítő elképzelésekkel rendelkezik. A demokrácia rendszere az ellen­tétek feloldását több-kevesebb sikerrel kezeli, de a globális poli­tika és gazdaság világot átfogó hálózata mégsem képes az eltérő világnézetek feloldására és kibékítésére. Az ellenérdekeltség kife­jezésének számtalan módját ismerjük a polgári ellenállástól a háborús megoldásokig, mégis a „konfliktus” magját sokszor pszi­chológiai tényezőkben, személyes viszonyokban és világnézetekben mutathatjuk ki. Egy terrorista véleménye és egy politikus állásfog­lalása csak abban tér el egymástól, hogy az előbbi a politika és tár­sadalmi rendszer befolyásolásának egészen más módját választja. A kiállítás három egysége a művészet nyelvén hívja fel a figyelmet olyan lokális és globális problémákra, amelyeket „konfliktus”-ként értelmezünk. Össze­tettségük révén nem kecsegtetnek a megoldás reményével, megjelenítésük viszont felkeltheti érdeklődésünket a problémák sokoldalúsága és értelmezésük több lehetséges nézőpontja iránt. A világ ellentéteivel együtt kell élnünk, és a művé­szet szerepei között fontos helyen áll a társadalmi tudatosság megteremtésének ideája. A politikai állásfoglalás nem a pártpolitika elfogadását, hanem a körülöttünk zajló események figyelmes értelmezését jelenti a közönytől megszabaduló, aktív véleményforma amelynek legfontosabb eleme más lehet. Dan Perjovschi, El-Hassan Róza és az e-flux videokölcsönző­ a képzőművészet más és más kifejezésmódjait használva olyan jeleket közvetítenek, amelyek a napi aktualitások képi megjele­níthetőségét bizonyítják. Ezen a három szól, akár a membrán, a feszültségek gatlásával az alkotó és a mindennapi élet kölcsönhatásáról szól. E felfogásmód szerint a művész a társadalom felelősségteljes tagja, aki a konfliktusok feldolgozásával és felmutatásával a cső­kiállításon látható művé­­érzékelésével és megrü­rekvéshez vagy a feloldáshoz segítheti hozzá a nézőt. Dr. Petrányi Zsolt, főigazgató

Next