Fürjesi Csaba (Pásztó, 2007)

ÜZENETEK Pásztó idén ünnepli várossá nyilvánításának 600. évfordulóját. Egész évben városszerte színvonalas rendezvényeket szerveznek. A Pásztói Múzeum ez évben pásztói vagy innen elszármazott művészek alkotásaiból rendez kiállítást. Eb­ből az alkalomból mutatjuk be Fürjesi Csaba alkotásait is. Fürjesi Csaba 1992-ben végzett a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola rajz szakán, és 2003-ban az Iparművészeti Egyetemen vizuális kommunikáció szakán. Művészetének elisme­résére már több díjat is kapott, például 1999-ben a XII. Országos Szabadtéri Szobor és Kép kiállításon Salgótarján Város díját 1994-ben, 1996-ban, 1998-ban a Szécsényi Őszi Tárlat díját, 1998-ban a Cered-Salgótarján Nemzetközi Művésztelep nívódíját, 2006-ban pedig az Országos Rajzbiennálé díját. 1996-tól a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesület festőtagozatának tagja. Fürjesi Csaba 1996-tól a Ceredi Nemzetközi Művésztelep művészeti vezetője és 2004-ben alapítója az Ars Longa Művészeti Egyesületnek. Nemcsak hazánkban, de világszerte számos önálló kiállítást is tud már maga mögött. Nógrád megyében azonban az első egyéni kiállítására a Pásztói Múzeumban kerül sor, melyre nincs is talán alkalmasabb időpont a Pásztó várossá nyilvánításának 600. évfordulójánál. Pásztó 1407. április 26-án nyerte el Luxemburgi Zsigmondtól a mezővárosi rangot, mellyel a budai polgárokkal egyenlő jogokhoz juttatta a pásztói lakosokat. A vidék főura Tari Lőrinc, a király kalandos életű lovagja eszközölte ki Pásztó számára, azáltal, hogy az uralkodó ellen lázadó bárókkal szembeszegült. 1401 tavaszán ugyanis belpolitikai válság robbant ki Magyarországon. A nemzeti színezetet öltő mozgalom élére álló főurak letartóztatták a királyt, és Zsigmond védelmére Tari Lőrinc kardot rántott és súlyos sebeket szerzett. E jeles alkalom Fürjesi Csabát is megihlette, s ezt az anyagot mutatjuk be a nagykö­zönségnek, melynek középpontjában Luxemburgi Zsigmond személye áll. Zsigmond portréiban benne van a magyar trónon leghosszabb ideig ülő királyunk uralkodásának majd minden főbb eseménye. Gyönyörűen olvasható szimbólu­mokba sűríti a főurakkal szembeni harcát, a városalapításokat, a Sárkányrend létrehozását. Zsigmond 1387-ben 19 évesen került egy polgárháború pusztította, konfliktusokkal terhes ország élére. Néhány évig mindent megtett annak érdekében, hogy az őt trónra segítő bárók jóindulatát biztosítsa, de 1392-ben a legbefolyásosabb családokat kiszorította az ország vezetéséből és velük szemben igyekezett az újonnan felemelt híveire támaszkodni. A király pálfordulása azon­ban belpolitikai válságba fulladt, amely 1401 tavaszán robbant ki. A nemesség szabadon elégítette ki haragját Zsigmond kegyencein, s ezek futásban kényszerültek menedéket keresni. Az ország vezetését az államhatalom szimbólumává előlépett Szent Korona nevében az országtanács vette át, élén, mint a "Szent Korona kancellárja",Kanizsai János érsek, Bebek Detre nádor, Szécsényi Frank, országbíró állottak. Ezt a történetet sűrítette Fürjesi a hatalmas méretű grafikájába, ahol az ölbe tett kézzel sorsára váró uralkodó feje fején a korona átalakul a menekülő híveivé és legfelül a legmagasabb szellemi szinten a koronában, a Szent Korona nevében a három főúr, akik átvették az ország irányítását a királytól. Ugyanez a motívum bővül tovább egy hasonló képen, melynek címe: Áldozat Zsigmondnak. A kép felső része mege­gyezik az előbbiekben tárgyalttal, de a kép alsó részén és igen kis méretben már Tinódi Lantos Sebestyén krónikájából a Zsigmondra vonatkozó rész jut eszünkbe: „Sok párta nélkül való leányokat, /Szép menyecskéket és szép ruhásokat, /Kiknek Zsigmond megmérte köldekeket, /Hosszúságokat és ő szép rügyeket.” Zsigmond nyomában című alsorozatában arra utal, mennyire hat ki a ma emberére, szűkebb értelemben a pásztóiakra Zsigmond és Tari Lőrinc személyisége. Fürjesi több képén látható Zsigmond körül templom. Zsigmond uralma alatt ugyanis megsokasodtak az egyházi intéz­mények. A király egy ideig komolyan neheztelt főpapjaira, mert azok az ő fogva tartása idején ellenségeihez csatlakoztak. Kinyilvánította, hogy a magyar egyház élén ő maga áll. Ennek ellenére számos kolostornak adományozott birtokot. Az ország fontos helyein társaskáptalanokat létesített, amelyeknek az oktatásban, a szegények támogatásában volt sze­repük. Zsigmond hatása egész Európára kiterjedt. Magyar királyként a Német-római Birodalom uralkodója lett, de ha­talmának bázisa még akkor is Magyarország maradt. Az ő korában Buda Európa egyik központja vol Fürjesi Csaba kiállított grafikáinak másik részét képezik a metafizikai témát érintő alkotások. Hatalmas méretű (100 x 70 cm-es) grafikáival az emberi életfolyamat egyes állomásait ábrázolja. A végtelen messzeségből eredő utunk a vég­telen magasságba vezet. Az idők hajnalán az emberi lelkek megérkeztek a Földre, mert kozmikus küldetésük ide vezé­relte őket. Ahogy mondják: a küldetés titkát a Teremtő fénnyel, csillagokkal írta fel az égre, hogy mindenki jól láthassa. Ezt a titkot őrzi az asztrológia. Fürjesi Csaba asztrálmítoszi keretekben fogalmazza meg az emberi élet közegeit, t.

Next