Merítés a KUT-ból XIV. Szin György festőművész emlékkiállítása (Haas Galéria, Budapest, 2010)
A „poéta-festő" „Mintha egy dekadens költő verseit olvastuk volna, mintha egy sorozat Debussy-kompozíciót hallottunk volna, mintha pompeji házakban jártunk volna, mintha egy csomó Gulácsy, vagy Csontvárykép vonult volna el szemünk előtt, amikor megnéztük a Tamás Galériában a fiatal, tehetséges festő, Szin György kiállítását. " Kezdetek Szin Györgynek első és utolsó egyéni kiállítása 1938-ban volt a Tamás Galériában. Az ígéretesen induló festői karriernek hamar véget vetett a művész tragikus sorsa. A Kurszk melletti Obojanban lelte mártírhalálát 1944-ben. Az utókor hamar elfeledkezett róla, művei eltűntek a nyilvánosság elől. Felejtéséhez hoz Önarckép (Mindkét oldalon) rájárult, hogy özvegye 1940-es évek - Ringler Lívia »Lili« -1956-ban második férjével elhagyta az országot, és az Egyesült Államokban telepedett le. A képek egy jelentős részét a hetvenes években - hazalátogatása alkalmával - magával vitte. E kiállítás alapját éppen az tette lehetővé, hogy a hagyaték amerikai része most hazakerült, és az örökös nagylelkű ajándékaként a Képzőművészeti Egyetem tulajdonává vált. A tárlat hírére újabb képek bukkantak fel hazai magángyűjteményekből, így ha nem is teljes, mégis viszonylag árnyalt képet kaphat a látogató Szin György művészetéről. Régi adósságot törlesztünk ezzel a kiállítással, abban a reményben, hogy Szin György neve és művészete végre elfoglalja méltó helyét a magyar művészet két világháború közötti történetében. Korábban ugyan szerepeltek művei egy-egy csoportos tárlat keretében. Ilyen volt a „Szabadság és Nép" 1942-ben a Vasas Székházban rendezett kiállítást felidéző tárlat a Csók Képtárban 1962-ben; a negyvenes évek elfelejtett művészetét felölelő kiállítás (Elfeledett évtized) az Ernst Múzeumban 2002-ben; illetve a Szentendrei Képtár Új természetkép című 2004-ben rendezett tárlata, ahol Szin műveit sikerrel illesztette be a kurátor a szentendrei festők alkotásai közé. Természetesen meg kell említsük a Haas Galéria jubiláris kiállítását 2006-ból, ahol több magángyűjteményből származó művel képviseltette magát a festő. A Benkhard Ágost tanítvány - akit a legenda szerint mestere nagy reménységnek tartott - 1929-1933 között végezte el a Képzőművészeti Főiskolát. Nem követte tanára nagybányai plein air stílusát, inkább saját hangját kereste. Sajnos csak kevés művet ismerünk a korai periódusból (például Dudujka MNG), de úgy tűnik leginkább Szőnyi posztnagybányai tájai, Aba-Novák mozgalmas népi életképei, Derkovits realizmusa hatott rá. A fiatal pályakezdők számára kiugrási lehetőséget jelentett a Szinyei Merse Pál Társaság Tavaszi Szalonja. Itt díjat kapni nagy dicsőségnek számított, Szin 1934-ben a Falu vakja című festményével el is nyerte a Szinyei Társaság Nemes Marcell utazási ösztöndíját, amellyel Pá- Szin György egy nyári napon - 1930-as évek Y. E. [Ybl Ervin]: Szin György kiállítása. Budapest Hírlap, 1938. április, újságkivágat, MTA MKI Lexikontár. Rózsa Miklós pedig festő-poétának nevezi 1938-ban a Tamás Galériában rendezett kiállításának katalógus előszavában. 2 (ny.) [Kemény István]: Szin György kiállítása. Az Est, 1938. április 24. 3 Ezúton szeretném megköszönni az Amerikában élő örökösnek, Holly Borucknak a segítségét a család történetét illetően. Éppígy a hagyatékban maradt Szin Györggyel kapcsolatos fotók közrebocsátását is. 4 Mészáros Mihály festő-rokon emlékezése szerint. Mészáros Mihály képeinek ajándékozása, MNG Iroda, aktaszám: 863-213/1981 1