MúzeumCafé, 2017 (11. évfolyam, 57-62. szám)
2017/5. szeptember-október / 61. szám • Kert - A táj mint műérték - KUTATÁS
MÁNFAI MELINDA EGY ANGOL FESTŐRŐL, AKI AUSZTRÁL RUPERT C. W. BUNNY (1864-1947) MAGYAR KAPCSOLATAIT „Idekerül a piktor hozzám, a nyarat nálam tölti. Mert szereti Magyarországot zenéjében, s abban, amit pusztáiról, s annak édes dalairól hallott.” Egy angol festőről ezzel a címmel írt cikket 1890-ben a Wohl Janka által szerkesztett Magyar Bazárba festő barátjáról Justh Zsigmond író annak közelgő látogatása alkalmából. A Békés megyei Justh-birtokon nyaranta ott volt a korabeli párizsi és pesti nagyságok egész sora: hercegek és nagykövetek, a díva Sarah Bernhardt, Pierre de Coubertin báró, az ifjabb Dumas, Melchior de Polignac, de Jászai Mari, Munkácsy Mihály, Stróbl Alajos és Zala György, báró Mednyánszky László, Feszty Árpád, Jókai Mór és Justh költő pártfogoltja, Czóbel Minka is. „Magánál egész Parnasszus fog összejönni! [...] Mulasson jól!” - üzente Justhnak Wohl ez alkalomból.„ Justh byzantini és indiai szobája, keleti hangulatot árasztó bútorai, távoli utazásairól hazahozott egzotikus tárgyai, no és autográf gyűjteménye, dedikált képei és könyvei unikális élményt nyújtottak a meghívottaknak, a kastélyt övező mediterrán parkban működő, antikizáló architektúrájú parasztszínházáról nem is beszélve. Amikor 2012-ben a Szépművészeti Múzeum raktárában kezembe került Rupert Bunny 1894 körül festett Nők a tengerparton című festménye, azonnal hozzáláttam az ausztrál festő magyar kapcsolatrendszerének feltérképezéséhez. Leginkább a földrajzi távolság nyűgözött le: hogy kerülhetett egy Melbourne külvárosában született fiatalember a 19. század végén a magyar Alföld egy távoli kastélyába? A kulcsot Justh Zsigmond 1888-ban íródott párizsi naplója rejtette, mely talán a legreálisabb keresztmetszetét adja az 1880-as évek párizsi társasági életének, társadalmi, irodalmi és művészeti problémáinak. Az elegáns arisztokrata Justh, szalonember és irodalmi dendh,4 fiatal életkora ellenére a párizsi szalonok népszerű figurája volt. Kiel, Zürich és Párizs egyetemei, no és a fiatalon szerzett tüdőbajának „köszönhető” számtalan utazás széles látókörűvé tette, nem volt nehéz meglátnia a hazai arisztokrácia elmaradottságát a legfrissebb európai szellemi áramlatok sodrásában. Innentől célja a hazai társasélet fellendítése volt, párizsi mintára. Naplójával nagy szolgálatot tett az utókornak: a századvég Párizsának millió, intelligensen lejegyzett vibráló impreszsziója, vagyis kiváló forrásanyaga sűrűsödik össze azon több mint száz angol levélpapíron, amelyet ma az Országos Széchényi Könyvtár őriz. A naplót Halász Gábor egyenesen Justh legsikerültebb írásának tartotta. Lapjain eleven film [1] Justh Zsigmond: Egy angol festőről. ^ Magyar Bazár, 1890. júniusi. 86. [2] Wohl Janka Justh Zsigmondnak. 40, 41. levél. OSZK, Klár, Levelestár. [3] Elek László: Justh Zsigmond. Békés Megyei Tanács, Gyula, 1964.56. [4] Justh Zsigmond életét Gálos Magda (1933) és Elek László (1964) után a legátfogóbban Dede Franciska dolgozta fel. In: Dede Franciska: Justh Zsigmond, az irodalmi dendi.Egy XIX. századi irodalmár társasági kapcsolatai és irodalomszervező, művészetpártoló tevékenysége. Doktori disszertáció, ELTE BTK, Budapest, 2005. [5] Halász Gábor (szerk.):Justh Zsigmond naplója. Athenaeum, Budapest, 1941. Halász Gábor előszava, 17. (Innen: Napló), 201