MúzeumCafé, 2017 (11. évfolyam, 57-62. szám)

2017/5. szeptember-október / 61. szám • Kert - A táj mint műérték - KUTATÁS

MÁNFAI MELINDA EGY ANGOL FESTŐRŐL, AKI AUSZTRÁL RUPERT C. W. BUNNY (1864-1947) MAGYAR KAPCSOLATAI­T „Idekerül a piktor hozzám, a nyarat nálam tölti. Mert szereti Magyarországot ze­­­­néjében, s abban, amit pusztáiról, s annak édes dalairól hallott.”­ Egy angol fes­tőről­­ ezzel a címmel írt cikket 1890-ben a Wohl Janka által szerkesztett Magyar Bazárba festő barátjáról Justh Zsigmond író annak közelgő látogatása alkalmá­ból. A Békés megyei Justh-birtokon nyaranta ott volt a korabeli párizsi és pesti nagyságok egész sora: hercegek és nagykövetek, a díva Sarah Bernhardt, Pierre de Coubertin báró, az ifjabb Dumas, Melchior de Polignac, de Jászai Mari, Mun­kácsy Mihály, Stróbl Alajos és Zala György, báró Mednyánszky László, Feszty Árpád, Jókai Mór és Justh költő pártfogoltja, Czóbel Minka is. „Magánál egész Parnasszus fog összejönni! [...] Mulasson jól!” - üzente Justhnak Wohl ez alka­lomból.„ Justh byzantini és indiai szobája, keleti hangulatot árasztó bútorai, tá­voli utazásairól hazahozott egzotikus tárgyai, no és autográf gyűjteménye, dedi­kált képei és könyvei unikális élményt nyújtottak a meghívottaknak, a kastélyt övező mediterrán parkban működő, antikizáló architektúrájú parasztszínhá­záról nem is beszélve.­­ Amikor 2012-ben a Szépművészeti Múzeum raktárában kezembe került Rupert Bunny 1894 körül festett Nők a tengerparton című festménye, azonnal hozzá­láttam az ausztrál festő magyar kapcsolatrendszerének feltérképezéséhez. Leg­inkább a földrajzi távolság nyűgözött le: hogy kerülhetett egy Melbourne kül­városában született fiatalember a 19. század végén a magyar Alföld egy távoli kastélyába? A kulcsot Justh Zsigmond 1888-ban íródott párizsi naplója rejtette, mely talán a legreálisabb keresztmetszetét adja az 1880-as évek párizsi társasá­gi életének, társadalmi, irodalmi és művészeti problémáinak.­ Az elegáns arisz­tokrata Justh, szalonember és irodalmi dendh,4 fiatal életkora ellenére a párizsi szalonok népszerű figurája volt. Kiel, Zürich és Párizs egyetemei, no és a fiata­lon szerzett tüdőbajának „köszönhető” számtalan utazás széles látókörűvé tet­te, nem volt nehéz meglátnia a hazai arisztokrácia elmaradottságát a legfris­sebb európai szellemi áramlatok sodrásában. Innentől célja a hazai társasélet fellendítése volt, párizsi mintára. Naplójával nagy szolgálatot tett az utókor­nak: a századvég Párizsának millió, intelligensen lejegyzett vibráló impresz­­sziója, vagyis kiváló forrásanyaga sűrűsödik össze azon több mint száz angol le­vélpapíron, amelyet ma az Országos Széchényi Könyvtár őriz. A naplót Halász Gábor egyenesen Justh legsikerültebb írásának tartotta.­ Lapjain eleven film [1] Justh Zsigmond: Egy angol festőről. ^ Magyar Bazár, 1890. júniusi. 86. [2] Wohl Janka Justh Zsigmondnak. 40, 41. levél. OSZK, Klár, Levelestár. [3] Elek László: Justh Zsigmond. Békés Megyei Tanács, Gyula, 1964.56. [4] Justh Zsigmond életét Gálos Magda (1933) és Elek Lász­ló (1964) után a leg­­átfogóbban Dede Franciska dolgozta fel. In: Dede Franciska: Justh Zsigmond, az irodalmi dendi.Egy XIX. századi irodalmár társasági kapcsolatai és irodalomszervező, művészetpártoló tevékenysége. Doktori disszertáció, ELTE BTK, Budapest, 2005. [5] Halász Gábor (szerk.):Justh Zsigmond naplója. Athenaeum, Budapest, 1941. Halász Gábor előszava, 17. (Innen: Napló), 201

Next