MúzeumCafé, 2019 (13. évfolyam, 69-74. szám)

2019/3. május-június / 71. szám • Gasztro - Étel, ital, múzeum - GASZTRO

1897-ben mutatta be Rippl-Rónai Andrássy Tivadarnak a tervrajzokat Terebesen, aki mindent nagy tetszéssel elfogadott az arisztokrata megbízása eredményeképpen született meg a magyar szecessziós iparművészet remeke, a „Gesamt­kunstwerk" egyik legszebb magyar példája Tivadar (1857-1905) országgyűlési képviselő, műpártoló és mű­gyűjtő, maga is festő volt. Több művészt is támogatott, pályáza­tokkal kívánta fejleszteni a magyar iparművészetet. A Rippl-Rónai Párizsba visszatérve elkezdett dolgozni az ebédlő tervén. 1897-ben készült egy tusrajz, amelyen a berendezés és a környezet kialakítása is megjelenik. Az ebédlő minden részletén a kert, a növények motívumai uralkodnak, egy bel­ső kertet alakított ki, amelynek részei a bútorok, az üvegabla­kok, a falak dekorációja, a faliszőnyeg, a paraván, valamint az étkészlet elemei egyaránt. 1897-ben mutatta be Rippl-Rónai Andrássy Tivadarnak a tervrajzokat Terebesen, aki mindent nagy tetszéssel elfogadott. A művész választotta ki a kivitele­zőket - Thék Endrét a bútorok, Róth Miksát az üvegablakok, Zsolnay Vilmost az étkészlet elkészítésére. A falikárpitot és paravánt felesége, Lazarine Baudrion hímezte, az üvegtárgya­kat wiesbadeni mester gyártotta. A tervben eredetileg szerep­lő függőlámpák végül nem készültek el. A több mint három­száz darabos étkészletet 1899-ben szállították Budapestre a pécsi Zsolnay-gyárból. Rippl-Rónai ugyanebben az évben ter­vezte a tárgyak bemutatását kiállításon, „kitűnően sikerült, még nem látott új dolgokénak nevezte egy levelében mun­káit, amelyeket végül nemcsak a magyar fővárosban, hanem Berlinben is láthatott a közönség. Andrássy Tivadar halálát követően, özvegye, Zichy Eleonóra és öccse, ifjabb András­sy Gyula házasságkötésével dőlt el, hogy az ebédlő Budáról Tiszadobra kerül. Az arisztokrata megbízása eredményekép­pen született meg a magyar szecessziós iparművészet remeke, a „Gesamtkunstwerk’’ egyik legszebb magyar példája.­­ Az étkezések társadalmi esemény jellege és jelentősége a 19. szá­zad vége felé egyre erősödött. Justh Zsigmond (1863-1894) a hazai és párizsi társasági eseményekről egyaránt lenyűgö­ző beszámolókat adott írásaiban. Andrássy Aladár születés­­napi ünnepségének megjelenítése egy része volt az Ország- Világ című lapban megjelent sorozatának.12 Justh is a vendégek között volt a homonnai kastélyban rendezett ünnepségen. Bo­­rovszky Samu 20. század eleji sorozatának leírása szerint „a ho­monnai kastély a sok stílszerűtlen átalakítás és toldozás daczá­ra ma is impozáns, nagyarányú épület. Alsó falai s különösen 115 [12] Justh Zsigmond: A magyar urak otthon. Gr. Andrássy Aladár homonnai várkastélya. Ország- Világ VIII. 1887, 28. sz. 446-447.

Next