MúzeumCafé, 2019 (13. évfolyam, 69-74. szám)
2019/6. december / 74. szám • Mese - Múzeumon innen és túl - SZEMLE
Bár Helbing elsősorban a grafikának éppen abban a szegletében volt a legjobb, ahol az alkotó neve mellőzött, megváltoztatta a művészeti grafikai pozícióját, így művészek több generációját nevelte, ám a művészettörténet elengedte - egészen eddig a publikációig, a munkát Harkovban, végül 1941-ben a kommunista rendszer támogatóját kémkedés vádjával letartóztatták és kivégezték a Szovjetunióban. A korszerűsített klasszikusokat lehet tekinteni Bortnyik Sándor művészete színfoltjának, érdekes epizódjának vagy mélypontjának - nem ő volt az egyetlen, aki az ötvenes évek első felében kivetkőzött magából, egy kicsit bepiszkítva minden értéket, amit korábban létrehozott. A témát Bakos Katalin dolgozta fel, kitérve néhány lehetséges „megfejtésre" a sorozatot illetően. Valóban zavarba ejtő, hogy az egyik legnagyobb modernista hogyan tör pálcát a modernizmus felett, és attól még szomorúbb, hogy mindezt kellő hatalommal a birtokában teszi. A művészetről, művészeti feladatokról, formáról és mondanivalóról való gondolkodásmódját feljegyzésekben is megörökítő Bortnyik talán annak a feladatnak a végrehajtását odázta el, amelyet önként és látszólag lelkesen elvállalt, de megoldani - mármint a szocialista realista festészetet - minden virtuozitása ellenére sem tudta. Ügyes kezéből paródiákra, tanmesékre futotta. Ц A kötet tanulmányai szűk négyszáz évet tekintenek át Cornelis van Dalentől (Kelényi György) az Egri Akvarell Biennálékig (Csizmadia Krisztina). Esik szó Magyari Lajos székely litográfusról (Murádin Jenő), Zichy Mihály Faust-illusztrációiról (Hessky Orsolya), Wilhelm Leibl (Gonda Zsuzsa) és Fényi Domanovits József (Tokai Gábor) grafikáiról, Lechner Ödön értékeléséről (Róka Enikő), az UME és a Hagenbund kapcsolatáról (Kapócsy Anna), Vértes Marcell Dancing mappájáról (F. Dózsa Katalin), Rados Ernő műkereskedőről (Zsákovics Ferenc). Epizódok a magyar grafika- és gyűjtéstörténetből, változatosan, színesen és alaposan. Éppen úgy, ahogyan Bajkay Éva kutatott, gyűjtött és szervezett az elmúlt ötven évben attól a pillanattól kezdve, amikor 1969-ben megérkezett a Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményébe. „Bátran megnyitni a művészettörténet kapuit" Tanulmánykötet Bajkay Éva 75. születésnapjára Összeállította és szerkesztette: Földi Eszter és Hessky Orsolya Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria, 2018 zavarba ejtő, hogy az egyik legnagyobb modernista hogyan tör pálcát a modernizmus felett, és attól még szomorúbb, hogy mindezt kellő hatalommal a birtokában teszi