MúzeumCafé, 2021 (15. évfolyam, 81-86. szám)

2021/1–2. február–április / 81–82. szám • Zene - többszólamúság, emlékezet - múzeumőr - Kovács Dániel: „Az integratív gondolkodás maga az építészet” – Sou Fujimoto

MC: Szemben műveinek többségével, amelyek városi környezetben állnak, a Magyar Zene Háza egy természeti térben, a budapesti Városligetben található. Erre már a pályatervének címe is utal: A zene erdeje. Könnyebb volt ilyen helyzetben tervezni? ¶ Hokkaidóban nőttem fel, Japán legészakibb részén. Ezen a vidéken még érin­tetlen a természet, én pedig gyermekkoromat az erdős vidéken játszva töltöt­tem. Tokióba költözve észrevettem, hogy a város sokféle tája, kisebb részletek és összetett egységek egyaránt, mesterséges tárgyak erdejének tűnik. Számom­ra a természeti és a mesterséges nem különbözik. A felszín alatt nagyon sok a közös bennük. Mindkettőből sokszínű élmény származhat. A Serpentine­pavilont park veszi körül. Látszólag két különböző, ellentétes elemek: a ter­mészetes és a mesterséges, a kint és a bent, az egyszerűség és a bonyolultság, a funkción túli tér, a rend és a káosz mind adottak itt, de nem elválasztva, hanem egyesülve. A zene nyilvánvalóan ugyancsak fontos referenciapont. Említette egy interjúban, hogy a pályázat idején magyar zenét hallgatott. A Magyar Zene Háza szerkezete és terei hogyan utalnak a zenére? ¶ Igen, Bartókot és más zeneszerzőket hallgattam, míg a pályázaton dolgoztam. De a zene nem fordítható le közvetlen módon az építészet nyelvére. Inkább egyfajta médiumként, közvetítőként szolgált az épület és a park között. Ebben az értelemben mindkettő kulcsa a tervemnek, amely a zene s az emberek szá­mára készült. Természetesen fontos volt a célszerűség szempontja is, például az akusztika esetében. Gyakorlati szempontból hogy sikerült egymáshoz igazítani ezt a két referenciapontot: a természetre való nyitottságot és a 21. századi középület kívánalmait? Budapesten van egy bizonyos szkepticizmus az üvegfalú koncertterem használhatósága kapcsán, másrészt meglepődtem azon, hogy a 2013-ban emelt Serpentine-pavilont ma is használják Tiranában, Albániában. ¶ A Magyar Zene Háza egy parkra nyílik – ez volt a helyszínnel kapcsolatban a leg­erősebb elképzelés. Azt akartam, ez egy felszabadító hatású tér legyen, kon­ceptuális értelemben, a gyakorlatban pedig lehetőséget kínáljon a minőségi zenehallgatásra a gyönyörű környezetet tiszteletben tartva. A megbízás ritka és egyedülálló helyzetet nyújt, olyat, amely máshol nem is valósulhatna meg. A Magyar Zene Háza projekt alapját a budapestiek szeretete jelenti a hely iránt.

Next