MúzeumCafé, 2021 (15. évfolyam, 81-86. szám)
2021/1–2. február–április / 81–82. szám • Zene - többszólamúság, emlékezet - múzeumőr - Iván Viktória: „A történettudomány nem azonos a történeti emlékezettel” – Varga Benedek
MC: a múzeum ismertsége és látogatóinak száma. Miért akart továbblépni? Mi volt az a kihívás, aminek nem tudott ellenállni? ¶ Az alaphelyzet nem nélkülözte az abszurditást vagy egyszerűen a komikumot. 2015 egyik szeptemberi reggelén azt olvastam a Daily Telegraph-ban, hogy kinevezték a British Museum új főigazgatóját, a német Hartwig Fischert, és rögtön arra gondoltam: „Tulajdonképpen, ha már közép-európait, akkor miért nem engem?” Kapásból tudok én is egy tucatnyi választ erre, de a kérdés mégiscsak megragadt bennem. Mert bármennyire megerősödött is a Semmelweis Múzeum, bármennyit szélesedett is a tematikája, bármennyire szoros és komplex nemzetközi kapcsolataink alakultak is ki, mégis örökre kicsiny sziget marad ahhoz, hogy a nagy múzeumok szcénájában észre lehessen venni. A világ igazságtalan, ehhez nem fér kétség. A múzeumi világban a nagy gyűjtemények, az ősi múzeumok egyszerűen másik ligában játszanak. Szélesebb a horizont. Kevésbé kell megküzdeni a figyelemért. Ez az emlékezés egyik rétege. Ezzel szemben múzeumi barátaim szerint ekkor már évtizedek óta arról magyaráztam nekik, mit és hogyan kellene másképp csinálni a Nemzeti Múzeumban ahhoz, hogy ismét Európa egyik vezető múzeuma legyen. S valójában ez izgatott benne, és ez izgat most is, hogy minden nehézségünk ellenére hogyan tudjuk újrapozicionálni a Nemzeti Múzeumot, hogyan tudjuk feljebb emelni a nemzetközi múzeumi világban úgy, hogy közben sajátosan, összetéveszthetetlenül magyar múzeumot teremtsünk. Utóbbin ne ütközzünk meg, hiszen minden múzeum, minden ország muzeológusai arra törekszenek, hogy az intézmények nemzetközileg is elfogadottak legyenek, de ne klónok. Ne olyanok, mint a mindenhol egyforma plázák vagy gyorséttermek. Legyen karakterük, sajátos arculatuk, önálló gondolatuk. Ambiciózus terv. ¶ Valószínűleg az, de ha nem nézünk elég messzire, akkor nem is fogunk meszszire jutni. Az MNM adottságai magukban rejtik a nemzetközi sikerek és a nagyobb nemzetközi tekintély lehetőségét. Ez még akkor is igaz, ha Európa tíztizenkét legnagyobb múzeumával, azok gyűjteményeivel és költségvetésével nem tudunk versenyezni. Viszont a következő csoportban már versenyképesek vagyunk, és ott az élbolyba tudunk emelkedni. S ebben a tekintetben azért nem volt gyenge az elmúlt öt év. MC: Miben különbözik az MNM a többi magyar múzeumtól?