MúzeumCafé, 2021 (15. évfolyam, 81-86. szám)

2021/1–2. február–április / 81–82. szám • Zene - többszólamúság, emlékezet - múzeumőr - Iván Viktória: „A történettudomány nem azonos a történeti emlékezettel” – Varga Benedek

látogatója legyen, hanem hogy a lehető legtöbb embernek tudjon a lehető leg­magasabb szinten kulturális élményt adni. Ez nagy különbség. Egyensúlyt kell tudnunk teremteni különféle szempontok és elvárások között. Nem lehet en­gedni a kulturális tartalom nívójából, a megformálás tökéletességéből, de köz­ben mindenképpen relevánsnak és közérthetőnek kell lennünk, s tetejébe a költségvetést is tartanunk kell. A határon túli múzeumokkal való kapcsolatok tekintetében milyen lehetőségeket lát? ¶ Sokáig egyszerűen kiállításokat vittünk, például Erdélybe, és restaurátor-tovább­képzéseket szerveztünk. Ezek fontos dolgok, amelyeket meg kell őrizni, de több­re van szükség. Közös projektek kellenek, akár itt Budapesten is, hogy ők is meg tudjanak mutatkozni. Ilyen projektünk volt a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Anna­­ Asszonysors a XX. században kiállításának a meghívása. A ki­állítás alapötlete lenyűgözött. Valós élettörténetek elemeiből épült fel egy be­vallottan fiktív élettörténet, egy 20. századi erdélyi nő életének súlyos döntésé­ről, amitől függően kétféle párhuzamos sors rajzolódott ki. A történeti múzeum alapvetően és joggal elutasítja a fikciót, hiszen autentikussága kerül veszélybe, ha megsérti a tárgyak eredeti kontextusát és képzelt történetet illusztrál vele. Itt azonban a látogató az első perctől tudta, hogy fikcióval találkozik. Ez az élet nem egy valós személy levéltárakban és múzeumokban megkutatott történe­te, hanem, mint egy regény, képzeletbeli, mégis valóságos elemekből épül fel. Az etnográfia, a történettudomány, a szociológia és a muzeológia eszköztárá­val rekonstruálták a székely kollégák a különböző élethelyzetek tárgyi és szel­lemi világát az 1930-as és 1980-as évek közötti Erdélyben, idézték fel a társa­dalmi rendszerek változásait, aminek vezérfonala volt a fiktív sors, ez vezette a látogatót. Így született újjá Budapesten a kiállítás Anna­­ Változatok székely asz­szonysorsra címmel. Nyilván rá lehet mutatni, hogy a kiállítás legalább annyit mondott az alkotók nézőpontjáról, mint a korszakról, ám ez vajon melyik ki­állításra nem áll? A szakma is elismerte a teljesítményeket? ¶ 2017-ben megnyitottuk a Málenkij Robot Emlékhelyet, amit 2018-ban beválo­gattak az Év Európai Múzeuma shortlistjére, 2019-ben a kínai Lisi-kiállításun­kon alkalmazott digitális technológiával elnyertük az ICOM AVICOM nagy­díját, és a Málenkij Robot Emlékhelyről készített filmmel első helyezést értünk el Sanghajban, 2020-ban az említett kínai projektünk az ICOM Best in Heritage

Next