MúzeumCafé, 2021 (15. évfolyam, 81-86. szám)

2021/1–2. február–április / 81–82. szám • Zene - többszólamúság, emlékezet - múzeumőr - Gréczi Emőke: „Úgy teszünk, mintha minden rendben lenne” – Fabényi Júlia

MC: MC: Ennek a muzeológiának a része meghozni a döntéseket a gyarapításról. ¶ Ez így van. Egyre nehezebb az egykori keleti zónából ténylegesen érvényes műve­ket elcsípni, mert iszonyú drága lett. A konceptuális művészet túltelítette a pia­cot, ezért bizonyos értékek összemosódnak kevésbé jelentős értékekkel. A pop artnál még mérhető a minőség, de a konceptnél már minden „szösszenetért” so­kat kérnek, például a szerb feketepiacon. Talpraesett gyűjtők idejekorán bevá­sárolnak, és energiát is ölnek bele, ezt elfogadom, de hogy emiatt a százszorosá­ra, ezerszeresére emelkedjenek az árak, az nem követhető számunkra. És azt is mondom, hogy nem kell mindent megvenni. Már nem ez a legfontosabb. Ezért szeretem a biennálét, mert ha kiszúrtunk egy tehetséges alkotót, akkor le lehe­tett rá csapni. Nagy kedvencem például a koszovói Alban Muja projektje, amit megvett nekünk a Ludwig Alapítvány. Milyen arányban járul hozzá az alapítvány a gyűjteménygyarapításhoz? ¶ A külföldi műveket mind a stiftunghoz delegáljuk, mert az NKA magyar művek megvételét támogatja, amit megértünk. 2019-ig évi százezer euróról beszélünk. Minden az alapítvány tulajdona, azok a szerb, ukrán, albán alkotások is, ame­lyeket kiválasztottunk, de nálunk vannak tartós letétben. Elfogadták, hogy ezzel a kelet-európai spektrumot szélesítjük a gyűjteményben. De támogatnak más programokat, így a médiaművészet megőrzéséről szervezett konferenciát is. Ez egy bevett gyakorlat, nem vagyunk egyedülállók. Mindig hangsúlyozom, hogy hatalmas megtiszteltetés ez a támogatás, és hogy elfogadják azokat a ja­vaslatokat, amelyeket közösen leteszünk. Ugyanezt a megtiszteltetést érzem az Év Múzeuma díj odaítélésével: a Pulszky Társaság elkötelezett múzeumi embe­rekből áll, és ne felejtsük el, hogy egy kortárs művészeti intézménynek adtak egy ilyen rangos elismerést. Ezzel elismerték, hogy a művészetet is tudományos módszerekkel gondozzuk. Föbényi Júlia (1953) a Lipcsei Egyetemen végzett régészet–művé­szettörténet szakon 1976-ban, tanársegédként folytatta, majd 1983-ban doktorált. 1990-től a Műcsarnok munkatársa, kiállítási osztályvezetője, 1996-tól 2000-ig a Szombathelyi Képtár vezetője, 2000 és 2005 között a Műcsarnok főigazgatója. 2007-től a Baranya Megyei Múzeumok igaz­gatója 2013-ig, ekkortól a Ludwig Múzeum élén dolgozik. 2016 óta a For­bes a tíz legbefolyásosabb magyar nő között jegyzi a kultúra területén. 349

Next