MúzeumCafé, 2021 (15. évfolyam, 81-86. szám)
2021/1–2. február–április / 81–82. szám • Zene - többszólamúság, emlékezet - Orbán Eszter: A Párisi udvar üvegablakainak szimbolikája
ORBÁN ESZTER A PÁRISI UDVAR ÜVEGABLAKAINAK SZIMBOLIKÁJA RÓTH MIKSA MŰVÉNEK ÉRTELMEZÉSI LEHETŐSÉGEI A Párisi udvar mai épületének elődjét 1817 körül Pollack Mihály (1773–1855) tervei alapján báró Brudern József építtette. Ez volt Magyarország egyik első, modern értelemben vett üzletháza, melyben Pollack a párizsi Passage des Panoramas mintájára alakította ki az üzletsori folyosót, a passzázst, ami miatt a pesti köznyelv hamar „Párisi-ház” néven kezdte emlegetni. Az épület azonban idővel veszített fényéből, szinte teljesen lebontották, helyére a Belvárosi Takarékpénztár húzta fel impozáns székházát, amelynek építésével a hamburgi születésű, de Pesten élő Schmahl Henriket (1849–1902) bízták meg. Schmahl a tervezéskor figyelembe vette, hogy ott több mint kilencven évig egy üzletház állt. Ezt a szerepet a földszint vitte tovább „Párisi udvar” néven, amely funkcióját tekintve ugyanolyan passzázs lett, mint elődje volt. Az 1. és 2. emeletekre kerültek a pénzintézet irodái, a felsőbb szinteken pedig bérlakásokat alakítottak ki. A rendkívül gazdagon díszített homlokzat neogótikus, szecessziós és keleties jegyeket ötvöz. A vasbeton szerkezetre nyerstégla, majolika és mázas kerámia került, ezek egy részét a pécsi Zsolnay-gyár szállította. A Haas és Somogyi által forgalmazott nagy felületű prizmákkal készült Luxfer-üvegkupola és a hagyományos technikával kivitelezett központi üvegkupola díszítéseit Róth Miksa (1865–1944) neve fémjelzi. Az épület 2019-ben teljes körű felújításon esett át, ebben az üvegkupolák restaurálására is sor került. ¶ Róth a magyar üvegfestészet legkiemelkedőbb alakja, aki a historizmustól a szecesszión át az art decóig több stíluskorszakban alkotott. Méltán nevezhetjük a 20. század legtermékenyebb és legnagyobb iparművészének, mert az akkori idők világkiállításaira vitt üvegfestményeivel sorra szerezte meg a legjelentősebb kitüntetéseket. Három nagy alkotói korszakában nyomon követhető szakmai pályája, fejlődése, kiteljesedése. A modern mozaiktechnika megújítójaként világhírnévre tett szert, itthon azonban inkább üvegfestészete által lett közismert.4 ¶ Róth zsidó családból származott, s bár kikeresztelkedett, művészetében mégis felfedezhetők a zsidóságára utaló indirekt szimbólumok. Ilyen rejtett üzenetek lelhetők fel a Párisi udvar két nagy kupolája, a Luxfer-kupola és a központi ku pola üvegablakain is. ¶ [1] Végváry Annamária: A Párisi-udvar. In: Mészáros György– Vízy László (szerk.): Adalékok a Belváros Történetéhez I. Budapesti Városvédő Egyesület, Budapest 1993, 196. [2] Kovács Dániel– Batár Zsolt: Szecessziós Budapest. Andron Könyv, Budapest 2012, 16. [3] Gottdank Tibor: A magyar zsidó építőművészek öröksége – Lajtán innen és Lajtán túl. K.u.K. Könyvkiadó, Budapest 2018, 161. [4] Fényi Tibor: Róth Miksa üvegfestményei a historizmustól a szecesszióig. Róth Miksa Emlékház, Budapest 2005, 5. [5] Uo. 353