Muzsika, 1962 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1962-10-01 / 10. szám - TERPILOWSKI, LECH: Zenei élet Lengyelországban
A Varsói Ősz persze, a dolog természeténél fogva, mintegy az évad zenei attrakcióinak összesűrítését jelenti, de ennek ellenére az évad folytatása is sok rendkívül érdekes eseményt hozott. A Varsói Nemzeti Filharmónia hangversenyeinek repertoárja ebben az évadban szinte zenetörténeti keresztmetszetet adott, a preklasszikusoktól a klasszikusokon és a romantikusokon keresztül egészen a XX. század klasszikusaiig. A hangversenyek sikerének elengedhetetlen tartozékai a szólisták, mint Stefania Wojtowicz (énekesnő), Wanda Wilkomirska hegedűművésznő, a zongoraművésznők: Barbara Ilesse-Bukowska, Halina Czerny-Slefinska és Regina Smedzianka, valamint: Wladislaw Kedra, aki tanár a Bécsi Zeneművészeti Akadémia zongora-tanszakán, a karmesterek: Witold Rowicki, Stanislaw Wislocki, Andrzej Markowski (akiket számos ország közönsége ismer), és a legfiatalabb nemzedékhez tartozó muzsikusok, Stompel, Morski, Nieman, Sloniówna és mások, akik számos komoly nemzetközi versenyen nyertek már díjat. Lengyelországba sok kitűnő előadóművész látogat el. Ezzel kapcsolatban hangsúlyoznunk kell, hogy e művészek nemcsak a Varsói Filharmónia újjáépített nagytermében hangversenyeznek, hanem felkeresik Nyugat-Lengyelországot is, Szilézia városait, tehát az ország legjobban iparosított vidékét is, ami biztosíték arra, hogy az új közönség kiváló zenével és kitűnő szólistákkal találkozzék. Nem csekély szenzációt okozott a lengyel zenei életben az a hír, hogy Igor Markovitch, aki nemrég vendégszerepelt Lengyelországban, újra eljön majd, hogy 1964-ben előkészítse és bemutassa a most újjáépített Varsói Opera- és Balettszínházban Bizet „Carmen"-jét, mégpedig Pablo Picasso, vagy Salvadore Dali díszleteivel, valamint az egyik legkiválóbb élő balettmester, Léonide Blassine rendezésében és koreográfiájával. M Ma már az operáról beszélünk, meg kell említenünk, hogy 1963-ban a Varsói Opera átköltözik a Nagy Opera- és Balettszínház új, hipermodern épületébe, amely 2000 néző befogadására lesz alkalmas. Bohdan Wodiczko, a kitűnő muzsikus és karmester, az Operaház igazgatója aki két esztendeig volt vendégkarmester Izlandban, jelenleg intenzív szervezési és művészi munkát folytat annak érdekében, hogy felkészítse a varsói Opera társulatát a rendkívül nehéz és felelősségteljes új feladatokra. Így tehát Sztravinszkij „Oedipusz király"-ának és ,,PerSephone"-jának ragyogó bemutatása után most, többek között olyan művek következnek, mint Debussy: ..A tékozló fiú", Honegger: ..Judith"', Sztravinszkij: ..Sacre du Printemps", Orff: ..Antigoné", Richard Strauss: ..A rózsalovag'', s új lengyel operák (egyebek között Ryszard Czyz, a tehetséges karmester és zeneszerző ,,A fehérhajú" című műve), valamint az opera- és a balett irodalom örökbecsű művei, modern rendezésben. Lech Terpilowski cs Jlengtjel ís néphadieng .Mivétzetpjüttese viszonozva a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének látogatását, három hétig turnézott Budapesten és vidéki városainkban. A fasiszta megszállók elleni harc időszakában, 1943-ban alakult meg, tehát az Alexandrov-együttes mellett a legidősebb a baráti hadseregek művészegyüttesei között. Ennek ellenére vendégeink műsorát a modernebb előadásmód jellemzi. Műsorbemondó nélkül nemcsak peregnek az, egyes számok, hanem többé-kevésbé komponáltan következnek egymásból. Nem áll fel a dobogóra a kórus, játssza-él, amit énekel, s rendszerint már a produkció közben jelenik meg az énekes szólista, vagy a tánckar. Ami a vendégegyüttes művészi teljesítményének színvonalát illeti, a kórus hatalmas hanganyaga, kiegyenlített zengése megfelel a legkényesebb fülnek is. Igen nagy dinamikai skálája van, s könynyedén oldja meg a legvirtuózabb feladatokat is. Gyönyörű előadásban tolmácsolta Moniuszko kórusait, a régebbi, valamint új katonadalokat, s meggyőzően — magyarul — a Bánk bán egy részletét. A tánckar fölényes technikai biztonságot ért el, meglátszik produkcióin a jó balettiskola nevelése. Főként a táncosnők nagyon képzettek. Úgy látszik, nem kísérleteznek úgynevezett cselekményes kompozíciókkal, arra törekednek inkább, hogy az ismert és világszerte népszerű formákat — polonéz, mazur, krakowiak, oberek — adják elő színvonalas, változatos megoldásokban. Humoros ötletekben a tengerésztánc bővelkedik, népi ízekben pedig a gorálok tánca. Hangulatosan mutatta be a tánckar a Reszkenő Vörösbor csárdását is. A zenekar — nagy szimfonikus apparátus — nem vállalkozott önálló számra, a kíséret feladatát viszont kitűnően látta el. —dia 16