Muzsika, 1963 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1963-11-01 / 11. szám - BREUER JÁNOS: Lamberto Gardelli hangversenyei

PHAEDRUS: PRINCEPS, A FUVOLÁS Kinek fejébe száll, hogy népszerű, s ezért Határtalan gőgjében felfuvalkodik. Nagysága könnyen gyilkos gúnykacajba fúl. Volt egy zenész, Princeps, a nép ismerte őt, Bath­yllus táncait kísérte rendszerint. Egy színdarabban (hogy melyik volt, nem tudom) Véletlenül reázuhant egy gépezet, S bal sípcsontját eltörte. („Pár a hangszerem két sípja tört el volna inkább" — jajgatott.) A szenvedőt karukra vették társai, és elcipelték őt haza. Pár hónapig tartott, amíg felépült, s újra járhatott. A módfelett szeszélyes publikum pedig Már kezdte nélkülözni őt, ki sípjai Hangjával szokta feltüzelni táncosát. Egy gazdag úr látványos színjátékokat akart rendezni, és mert Princeps talpra állt. Szép szóval, pénzzel rábeszélte őt, hogy az Előadás napján mutassa meg magát. Eljött a nap, s a publikum sokat beszélt A síposról, v­oltak kik azt mondták: halott, Mások meg azt, hogy minden percben ott lehet. Megnyílt a kárpit, s színi mennydörgés között Az istenek elmondták dikciójukat. Majd dalt zengett a kar, amelyet síposunk Sem hallott még, s amelynek ez volt lényege: „Princepseink felgyógyult, vigadjon Róma most."" Felállt a nép, dörgött a taps. Princeps pedig magára vette ezt, és csókokat dobált. Neveltek rajta az ott ülő előkelők, S megismételtették a kórusdalt, mire Extázisában földre omlott emberünk. Kitört a gúnytaps, míg a nép azt hitte, hogy Princeps kitüntető jelvényért esdekel. De csakhamar kisült a durva tévedés. S a hófehér lábszárkötős, fehér cipős, Hószín ruhába öltözött zenészt, mivel A császárnak kijáró tisztelet jelét Magára vette — úgy kirúgták, mint a pinty. " Ti. a császár, a princeps: Augustus, aki akkor épült fel betegségéből. (Terényi István fordítása) Új ifjúsági daljáték: " FENEKETLEN TÓ" Ifjúság számára készült dal­játékot adott ki a Népműve­lési Intézet (Színjátszók Kis­könyvtára ,'18. sz.). A­­ Fel­vonásos mű szövegkönyvét ba­konyi népmese alapján II. Károly Piroska írta, zenéjét Bé­kefi Antal, a szombathelyi Fel­sőfokú Tanítóképző tanára sze­rezte. Szereplők: Anyó alt Palkó, a fia szoprán Fityfiritty, manó szoprán Aranyhajú lányka szoprán 1. Főtündér mezzo­szoprán 11. Főtündér alt Üreg csősz alt Mackó alt (de lehet basszus is!! Mókus szoprán Sün szoprán Ezenkívül a Háromfejű Sár­kány, Tündérek, Falusi legé­nyek, Falusi leányok, Favágók, Vadászok. Az első felvonás egy falu vé­gén játszódik le az Iván-napi tűzugrás alkalmából, a többi a mesebeli Feneketlen tó partján. Hangszerelése: Fafúvók, fuvola (esetleg fu­rulya), oboa, B-klarinét. Rézfúvók: két vadászkürt­ (esetleg pásztortülök). ütők: Pergődob, nagydob, üstdobok, triangulum, réztá­nyér, xilofon, vagy cseleszta. Vonósok: I—II—III. hegedű, cselló és bőgő (zongora). Meséje: egy nyári, szentiván­éji elbeszélésből tudja meg Pal­kó az öreg csősztől, hogy a falu legszebb lányát, az Arany­hajút a Háromfejű Sárkány ré­gen elrabolta és a Feneketlen tó partján tartja fogva. Kisza­badítására már sokan vállalkoz­tak, de sikertelenül. Amint vé­ge a szentivánéji tűzugrásnak, Palkó búcsút vesz édesanyjától és elindul, hogy kiszabadítsa az­ Aranyhajút. Sok küzdelem után harmadszorra sikerül is neki, az erdő állatai, vadászok és fa­vágók segítségével. Praxiteles iskolája (i. e. 320 körül): Avollo és Marsyas versengése

Next