Muzsika, 1968 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1968-01-01 / 1. szám - NÁDASI MARCELLA: A Finn Nemzeti Balett az Operában

ellenállhatatlan tánckavalkáddá fokozódnak. A finn művészek itt elemükben voltak. Nem kel­lett lelki problémákkal küzde­niük, nagy patetikus érzéseket előadniuk: egyszerűen a tánc­ban, a mozgásban, a testi ügyesség csillogtatásában lelték örömüket. .. A nálunk már korábban ven­dégszerepelt Doris Laine mint prim­abalerina — tetszett. Fürge mozgású, ügyes, jól forgó tán­cosnő. A két kitűnő férfi szólis­tát is ki kell emelnem: a tár­sulat balettmesterét, Leo Aho­nent és a nagyszerű kiállású Matti Tikkanent. Az utóbbinak nagy jövőt jósolunk. Tehetsé­ges, fiatal táncos, akinek már csak egy kissé nagyobb színpa­di biztonság és csiszolás kell; ugrásai, forgásai, battui nagy képességről tanúskodnak. Az „Etűdökhöz" hasonló tí­pusú balett a „Szvit fehérben", Lalo zenéjére, Serge Lifar ko­reográfiájával. Ez utóbbi ösz­szeállítás a kevésbé szerencsés, és a táncosok is nehezebben bir­kóztak meg a technikai felada­tokkal. Előadásában az egyik variációban tűnt fel Leija Silf­verberg szép tartásával és na­gyon tetszett Leo Ahonen len­dületes, igen jelesen eltáncolt Mazurkája is. Mozart „A szerelem próbája" c. balettjéhez George Go tervez­te a táncokat. Az elképzelt kí­nai világ táncstílusa már kissé divatjamúlt, s ezért nehezen ta­lálunk kapcsolatot ehhez a mű­höz. Ennek ellenére a táncosok kedvesen, finom humorral ad­ták elő ezt a kis semmiséget. Főleg a női főszerepet alakító Maj-Lis Rajala tetszett, lágy mozdulataival és bájos huncut­ságával. A másik estét a „Don Quijo­te" című balett zárta be. Min­kusz zenéjét egy spanyol tánc­szvitre dolgozták fel, amelyben a cselekmény csak kis szerepet játszik. Cervantes búsképű lo­vagjának nincs itt semmi tenni­valója. Annál kedvesebb Sancho S­anza, aki szívderítő humorral csetlik-botlik a színpadon, és Heikki Vartsiben kitűnő inter- Doris Laine a Finn Balett primabalerínája a Don Quijote-ban (Fotó: Taisto tuomi)

Next