Muzsika, 1968 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1968-11-01 / 11. szám - SÁROSI BÁLINT: Cigányzene 1.

teken először Csehország és Magyarország felől érkező cigányokat ismertek meg. A cigányok magukat romnak, romának nevezik. Kétféle magyarázata is van e szónak: 1. „Ráma gyer­mekei" — eszerint Indiából hozták volna ma­gukkal a nevet; 2. Némelyek szerint a név a római szóval függ össze — eszerint e nevet is az őshazából való távozásunk után, kelet-római (bizánci) területen vették volna fel. A cigány — a Balkánon némely helyen atzigan — név is valahol Ázsia és Európa határán ragadt rá­juk. A szó görög athinganoi (­ne érints) kife­jezésből származik s talán azzal a köszönési móddal függ össze, amit az indiaiaktól ma is látunk: imára zárják kezüket és nem érintik egymást. Az Európába érkező, meglehetősen nyomo­rult külsejű békés nomád népről sok mindent elmondanak a hajdani források, de jellemző foglalkozásaik között — mint amilyen pl. a kovácsmesterség — nem említik a zenélést (bár elvétve már a XVI. században is tudunk cigányzenészekről — főleg törökök környezeté­ben.) A XV—XVI. században nem zárult le a ci­gányok nyugatra vándorlása. A XVIII. szá­zaddal kezdődően újabb hullám indult a Bal­kánról és a román fejedelemségek területéről. A később jövők századunkig megőrizték nomád életmódjukat, jellegzetes hagyományaikat. A korábbiak letelepültek és sok tekintetben asz­szimilálódtak. A két csoport nagyjából megfe­lel annak, amit ma magyar cigány, illetve oláhcigány néven ismerünk. Annyira külön­böznek egymástól, hogy általában az egyik nem is hajlandó azonos népnek tekinteni ma­­gát a másikkal. A zenész cigányok a magyarcigányok közül kerültek ki, a cigány nyelvet már elfelejtették s a városiak nagy része magyarrá asszimiláló­dott; cigány mivoltuk alig áll már többől, mint amennyit a cigányzenész foglalkozás je­lent. Eredeti cigányzenét viszont majdnem kizá­rólag csak oláhcigányoktól lehet gyűjteni. Eredeti cigány népzene ... Ez tehát az in­diai örökség? Határozott nemmel is felelhetünk a kérdésre, mert e dalanyag a jelenlegi szer­kezete alapján ítélve — Magyarországon szü­letett s mindazt a szerkezeti elemet, amit tartalmaz, Indián innen, sőt csupán Magyaror­szágon is, megtalálhatták a cigányok. Tud­nunk kell, hogy más az orosz területen élő ci­gányok népzenéje, más a Bulgáriában vagy Romániában élőké és ismét más a magyaror­szágiaké. Igaz, hogy a cigányok zenéjének át­fogó kutatása ügyében még keveset tettünk, de eddigi ismereteink alapján is sejthető: nincs világosan megkülönböztethető közös eleme a világ különböző tájain élő cigányok zenéjének. A magyarországi (oláh) cigányok népzenéjé­nek talán legszembetűnőbb eleme, hogy hang­szert nem használnak hozzá — vokális zene. A saját hagyomány szerint élő cigányok még táncaikat is énekkel kísérik. Igaz, ebben a tánckísérő énekben a szöveg bizonyos hang­szeres jellegű formulák szájjal történő utánzá­sával — az ún. pergetéssel — változik, s mel­lette rendszerint egy esztam-szerű ritmuskí­séret is van, amit a cigányok szájbőgőzés-nek neveznek (a hangsúlytalan nyolcadokon rövid, vakkantás-szerű kiáltás, vagy az ajkakkal oly módon képzett hang, mintha a „bőgőző" trom­bitát fújna; „bőgőzni" leginkább férfiak szok­tak, míg a dallaméneklésben a nőknek a fér­fiakkal egyenlő, vagy talán még nagyobb sze­rep is jut). Érdemes megjegyeznünk, hogy a magyaror­szági cigány népzenében nincs bővített sze­kund — amit pedig a cigányzenészek játéká­ban annyira jellemzőnek érzünk. Dallamszerkezet tekintetében nyilvánvaló, hogy a magyarországi cigány népdalok erősen a magyar népdal — sőt itt-ott a magyar népies műdal (nóta, csárdás) hatása alatt vannak (ezen belül pl. a strófaszerkezet tipikusan eu­rópai dolog). Bizonyos dallam fordulatok és főleg a sorzáró formulák azonban kétségtelen­né teszik a dallamok jellemző ciflány mivol­tát. Ilyen pl. a táncdallamokban a három egyenletes negyeden való sorzárás, amit ne­gyed szünet követ; a lassú dallamokban pedig az, hogy az utolsó két hang kitartott második, majd első fok, de mielőtt ez utóbbi megszó­lalna, az énekes rövid, csuklásszerű szünetet tart. Cigányzenészeink repertoárjában a legutóbbi évtizedekig cigány népdalok nem szerepeltek. A divat hatása alatt, kottából vagy a Rádió­ból tanulták meg azt a néhányat (kizárólag táncdalokat), amiket ma mindenhol lehet tőlük hallani. Sárosi Bálint (folytatjuk) OLIVIER MESSIAEN ez év decemberében tölti be 60. életévét. Ebből az alkalomból, december 4—8. között, Düsseldorfban Messiaen-fesztivált ren­deznek, amelyen előadják a zeneszerző valamennyi orgonaművét és néhány más alkotását. * ERNEST ANSERMET november 11-én ünnepli 85. születésnapját. A nagyszerű karmester és ki­váló gondolkodó születésnapjára lemez kerül for­galomba, amelyen Ansermet kivételesen nem mu­zsikál, hanem beszél „Amit a zenéről mindenkinek tudnia kellene" címmel.

Next