Muzsika, 1968 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1968-11-01 / 11. szám - SÁROSI BÁLINT: Cigányzene 1.
teken először Csehország és Magyarország felől érkező cigányokat ismertek meg. A cigányok magukat romnak, romának nevezik. Kétféle magyarázata is van e szónak: 1. „Ráma gyermekei" — eszerint Indiából hozták volna magukkal a nevet; 2. Némelyek szerint a név a római szóval függ össze — eszerint e nevet is az őshazából való távozásunk után, kelet-római (bizánci) területen vették volna fel. A cigány — a Balkánon némely helyen atzigan — név is valahol Ázsia és Európa határán ragadt rájuk. A szó görög athinganoi (ne érints) kifejezésből származik s talán azzal a köszönési móddal függ össze, amit az indiaiaktól ma is látunk: imára zárják kezüket és nem érintik egymást. Az Európába érkező, meglehetősen nyomorult külsejű békés nomád népről sok mindent elmondanak a hajdani források, de jellemző foglalkozásaik között — mint amilyen pl. a kovácsmesterség — nem említik a zenélést (bár elvétve már a XVI. században is tudunk cigányzenészekről — főleg törökök környezetében.) A XV—XVI. században nem zárult le a cigányok nyugatra vándorlása. A XVIII. századdal kezdődően újabb hullám indult a Balkánról és a román fejedelemségek területéről. A később jövők századunkig megőrizték nomád életmódjukat, jellegzetes hagyományaikat. A korábbiak letelepültek és sok tekintetben aszszimilálódtak. A két csoport nagyjából megfelel annak, amit ma magyar cigány, illetve oláhcigány néven ismerünk. Annyira különböznek egymástól, hogy általában az egyik nem is hajlandó azonos népnek tekinteni magát a másikkal. A zenész cigányok a magyarcigányok közül kerültek ki, a cigány nyelvet már elfelejtették s a városiak nagy része magyarrá asszimilálódott; cigány mivoltuk alig áll már többől, mint amennyit a cigányzenész foglalkozás jelent. Eredeti cigányzenét viszont majdnem kizárólag csak oláhcigányoktól lehet gyűjteni. Eredeti cigány népzene ... Ez tehát az indiai örökség? Határozott nemmel is felelhetünk a kérdésre, mert e dalanyag a jelenlegi szerkezete alapján ítélve — Magyarországon született s mindazt a szerkezeti elemet, amit tartalmaz, Indián innen, sőt csupán Magyarországon is, megtalálhatták a cigányok. Tudnunk kell, hogy más az orosz területen élő cigányok népzenéje, más a Bulgáriában vagy Romániában élőké és ismét más a magyarországiaké. Igaz, hogy a cigányok zenéjének átfogó kutatása ügyében még keveset tettünk, de eddigi ismereteink alapján is sejthető: nincs világosan megkülönböztethető közös eleme a világ különböző tájain élő cigányok zenéjének. A magyarországi (oláh) cigányok népzenéjének talán legszembetűnőbb eleme, hogy hangszert nem használnak hozzá — vokális zene. A saját hagyomány szerint élő cigányok még táncaikat is énekkel kísérik. Igaz, ebben a tánckísérő énekben a szöveg bizonyos hangszeres jellegű formulák szájjal történő utánzásával — az ún. pergetéssel — változik, s mellette rendszerint egy esztam-szerű ritmuskíséret is van, amit a cigányok szájbőgőzés-nek neveznek (a hangsúlytalan nyolcadokon rövid, vakkantás-szerű kiáltás, vagy az ajkakkal oly módon képzett hang, mintha a „bőgőző" trombitát fújna; „bőgőzni" leginkább férfiak szoktak, míg a dallaméneklésben a nőknek a férfiakkal egyenlő, vagy talán még nagyobb szerep is jut). Érdemes megjegyeznünk, hogy a magyarországi cigány népzenében nincs bővített szekund — amit pedig a cigányzenészek játékában annyira jellemzőnek érzünk. Dallamszerkezet tekintetében nyilvánvaló, hogy a magyarországi cigány népdalok erősen a magyar népdal — sőt itt-ott a magyar népies műdal (nóta, csárdás) hatása alatt vannak (ezen belül pl. a strófaszerkezet tipikusan európai dolog). Bizonyos dallam fordulatok és főleg a sorzáró formulák azonban kétségtelenné teszik a dallamok jellemző ciflány mivoltát. Ilyen pl. a táncdallamokban a három egyenletes negyeden való sorzárás, amit negyed szünet követ; a lassú dallamokban pedig az, hogy az utolsó két hang kitartott második, majd első fok, de mielőtt ez utóbbi megszólalna, az énekes rövid, csuklásszerű szünetet tart. Cigányzenészeink repertoárjában a legutóbbi évtizedekig cigány népdalok nem szerepeltek. A divat hatása alatt, kottából vagy a Rádióból tanulták meg azt a néhányat (kizárólag táncdalokat), amiket ma mindenhol lehet tőlük hallani. Sárosi Bálint (folytatjuk) OLIVIER MESSIAEN ez év decemberében tölti be 60. életévét. Ebből az alkalomból, december 4—8. között, Düsseldorfban Messiaen-fesztivált rendeznek, amelyen előadják a zeneszerző valamennyi orgonaművét és néhány más alkotását. * ERNEST ANSERMET november 11-én ünnepli 85. születésnapját. A nagyszerű karmester és kiváló gondolkodó születésnapjára lemez kerül forgalomba, amelyen Ansermet kivételesen nem muzsikál, hanem beszél „Amit a zenéről mindenkinek tudnia kellene" címmel.