Muzsika, 1975 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1975-08-01 / 8. szám - WIRTHMANN JULIANNA: Magyar lemezek londoni visszhangja
hallhatók. Malcolm Rayment recenziójának mindjárt az elején leszögezi: „Bár mindkét magyar zeneszerző Debrecenben született, a lemezre vett öt mű alapján azonnal megállapítható: ez az egyetlen hasonlóság közöttük. Kocsár zenéje post-webernista jellegzetességeket mutat, még akkor is, ha cimbalomra komponál; a Replichében semmiféle népzenei ihletés nem fedezhető fel. Papp Lajos zeneszerzői stílusa közvetlenebb és drámaibb , pontosabb kifejezéssel élve sistergően drámai zenét ster. A kritikából nyilvánvaló, hogy Malcolm Rayment számára a lemez legizgalmasabb darabja a Meditációk. „Megdöbbentő — írja — a Füst Milán emlékére írt kompozíció hatása. Füst, a magyar költő 1967-ben halt meg, s a tiszteletére komponált mű alaptémájául a zeneszerző 4 versét választotta ki. Papp azonban nem a költeményeket zenésíti meg, hanem a Dies irae latin szövegét használja fel művében. Rendkívül sűrű szövetű, intenzív muzsikát írt, és a szóló szopránszólam egészen egyedülálló előadóra talált Sziklay Erikában. Nincs kétségem afelől — vonja le a következtetést Rayment —, hogy a mai magyar zenét bemutató, rendkívül jelentős hanglemezsorozat szerkesztői mindent megtettek és megtesznek annak érdekében, hogy a zeneművek a lehető legtökéletesebb előadásban szólaljanak meg. Igen gondos előkészületek, előzhették meg ennek a lemeznek a felvételeit is, mely mind technikai, mind művészi szempontból elsőrangúan sikerült." Közreadja: Wirthmann Julianna A Magyar Hanglemezklub hírei A klub munkás- és ifjúsági tagozatának debreceni csoportja is megkezdte működését. A Kodály Zoltán Zenei Szakközépiskola és a Megyei Művelődési Központ — követendő módon — közösen szervezte meg a klubfoglalkozásokat. A városban, de különösen a Szakközépiskola jól felszerelt stúdiójában nagy múltja van a magas színvonalú zenei ismeretterjesztő előadásoknak. Az első foglalkozáson Szöllősi Gyula beszélt a sztereofóniáról és kvadrofóniáról. A rendkívül érdekes előadáshoz Lévai Júlia elemző ismertetése kapcsolódott a Bartók összkiadásról. (Az 53 főnyi hallgatóság jelentős része középiskolás kollégista diák volt, ami némi bonyodalmat is okozott az este nyolc óráig engedélyezett kimenő miatt.) A következő foglalkozáson Oldal Gábor tartott kuriózumokban bővelkedő hanglemeztörténeti előadást. A zenei szakemberek szervezői munkája kitűnőnek bizonyult: júniustól még hét klub megindulását várhatjuk. Egy középiskola és a Gördülőcsapágygyár Ifjúsági Klubja kapcsolódik be a tagozat munkájába; az utóbbi klubban kizárólag ifjúmunkások vesznek részt. Egyelőre 80 darab belépési nyilatkozatot kértek az MHV-től. A vidéki nagyvárosok közül Szeged klubja is megnyílt. Az első foglalkozás vendégei, Lux Erika zongoraművész és Oldal Gábor az előadóművészetről beszélgettek a hallgatósággal. A klubtagokat különösen a stúdiófelvételek műhelytitkai és a művész felvételre való felkészülése érdekelte, de szó esett olyan kérdésekről is, mint a romantikus zongoradarabok korszerű előadásmódja vagy az archív felvételek jelentősége. A beszélgetést Lux Erika hangversenye zárta: Ravel, Liszt, Chopin és Mozart zongoraműveiből adott elő. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy a hanglemezgyűjtők és érdeklődők részvételével mindenütt könnyen kialakítható a zeneiskolák vagy művelődési házak mellett működő aktív csoport, amely esetleg a helység zenei életének központjává is válhat. Az eddigi sikerek alapján várjuk tehát az új vidéki klubok további jelentkezését. Meghalt Garamvölgyi István, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola másodéves hallgatója. Lantos István növendéke volt, s korai halálával egy kimagaslóan tehetséges művészegyéniség pályája szakadt félbe.