Muzsika, 1979 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1979-03-01 / 3. szám - WIRTHMANN JULIANNA: Külföldi kritikusok magyar művészek lemezeiről
Külföldi kritikusok magyar művészek lemezeiről A Fonoforum novemberi számában Herbert Glossner összevontan ismertet magyar orgonaműveket tartalmazó két felvételt. Az egyik lemez a Da Camera Magna cég gondozásában jelent meg: PÉCSI SEBESTYÉN előadásában Szőnyi Erzsébet, Hidas Frigyes és Kodály Zoltán orgonaműveit rögzíti. A másik egy Hiíncaroton-felvétel: LEHOTKA GÁBOR és az ÁLLAMI HANGVERSENYZENEKAR NÉMETH GYULA vezényletével Kodály-, Farkas-, Maros-, Sulyok- és Szőnii-műveket szólaltat meg. Íme néhány jellemző részlet Glossner elemzéséből: „Míg Szőnyi Erzsébet professzor muzsikája intim, egyéni színekkel rendelkezik (olyan címválasztásai, mint például a Bölcsődal, vagy a Lebegő harmóniák is nyilvánvalóvá teszik lírai gondolkodásmódját — igaz viszont, hogy az Előjáték plenója és mondatszerkesztése barokk stílusmintákat követ), addig Hidas Frigyes orgonaszonátája hatalmas hangorgiában tobzódik. A két zeneszerző munkássága egy nemzet zenekultúrájának finom vonalaiban eltérő, önmagában is differenciált oldalait mutatja , s úgy tűnik, ezt a zenekultúrát egyáltalában nem a folklór egyoldalú hatása jellemzi, mint azt ma még sokan feltételezik. A Hungaroton felvételén Lehotka Gábor Pécsinél erősebb kontrasztokat választ, s átgondoltan formálja meg a rövidségük ellenére is koncentrált zenei mondanivalót hordozó darabokat. Ismét hallhatunk egy Szőnyi-kompozíciót; az 1958-ban írt orgonaverseny előadásában Lehotkát Németh Gyula vezényletével az Állami Hangversenyzenekar kíséri. Az érzékenyen megformált darab meleg vonóshangzása, választékos zenekari színei, integrált orgonaszólója egyáltalán nem titkolják a Kodály óta ismerős nemzeti hovatartozást. A negyvenéves Lehotka elsősorban az első és a harmadik tétel saját komponálású kadenciáiban mutatja meg technikai tudását és jártasságát hazája zenei nyelvezetében csakúgy, mint az évszázados orgonálási hagyományokban. Felkavaró hatású kísérletezéstől mentesen, szolid mondatépítkezéssel, ragyogó tonalitással és virtuóz figurációkkal mutatkozik be a lemezen további három, már az idősebb generációhoz tartozó magyar zeneszerző: Farkas Ferenc Passacaglia és Postludium című műve nagyon szép népi dallamokat tartalmaz. Maros Rudolf öt briliáns bagatelit komponált, Sulyok Imre pedig gregorián dallamra hangolta Te Deumát. Mindkét felvétel szinte kivétel nélkül olyan műveket tartalmaz, melyet először rögzítettek lemezre, s így nagyszerűen egészítik ki a 20. századi kompozíciókat tartalmazó gyűjteményeket. Kitűnőek a tasakszövegek műelemző információi: a Hungarotoné (magyar, angol, német és orosz nyelven) részletesebb és a dátumok tekintetében pontosabb, mint a Da Cameráé, de láthatóan fordítási nehézségekkel küszködik." A januári Fonoforumban Peter Cossé mutatja be a Hungaroton új felvételét, melyen FÁBIÁN MÁRTA mai magyar cimbalomzenét, Szokolay-, Papp-, Lendvay-, Székely-, Kocsár- és Sáry-szerzeményeket játszik: „A mai magyar zenében az utóbbi időben jelentős szerephez jutott a cimbalom, különösen, mióta Fábián Márta személyében különleges tehetségű megszólaltatóra talált e régi hangszer. A művésznő ugyanis mindazzal a technikai tudással és intellektuális inspirációval rendelkezik, mely a hangszer újraélesztéséhez és korszerűsítéséhez elengedhetetlenül szükséges. Erre figyeltek fel a kortárs magyar zeneszerzők, s olyan kifejezési formák után kutattak, melyek az új, a mai esztétikát a hangszer játéktechnikai adottságaival gyümölcsözően, produktív módon egyesítik. Míg az első lemezoldalon szólókompozíciók hallhatók, a második oldal kamaraegyüttesekre írt darabokat tartalmaz. Székely 1974-ben írt Trióját cimbalomra, brácsára és hegedűre, Kocsár dalait Szőkefalvi-Nagy Katalin szopránszólójával és Sáry László cimbalomra, fuvolára, hegedűre és szopránhangra [Tarkó Magdolna] komponált Quartettóját. Fontos, mind tartalmi, mind előadói szempontból gondosan összeállított lemez, melynek jelentősége az előadó személyének varázsán túl zenetörténeti is." Közreadja: Wirthmann Julianna