Muzsika, 1982 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám - SZABÓ ZOLTÁN: Mestereink - Földes Imre
lemérni a diákok érdeklődését. Aki akarja, megteheti, hogy egyetlen órára sem jön, csak vizsgázik. — És mi a helyzet az egyetemi tagozaton, a Liszt Ferenc téren? — A zenetörténet itt négyéves tantárgy. Én csak az utolsó évben kapcsolódom be a munkába: századunk zenéjét tanítom. Szerencsére vizsgáztatnom nem kell, csak az indexet aláírni. — Miért szerencsére? — Azért, mert gyűlölök vizsgáztatni, kollégajelölteket egyetlen számjeggyel minősíteni. Persze komolyan veszem a vizsgáztatást, hiszen ez a feladatom, de sokért nem adnám, ha a Tanárképzőben sem kellene félévenként 150 dolgozatot kijavítani, 150 - 10—15 percet keresztkérdésekre vesztegetni . . . Nos, a Liszt Ferenc téren ez nincs. Itt viszont más bosszant! A 20. századi zenetörténetórák látogatására ugyanis csak a középiskolai énektanárképző és karvezető, valamint a zeneszerző- és a karmesterképző tagozat hallgatói kötelezettek. A jelenleg érvényben levő tanterv értelmében azok, akik századunk zenéjét játszani fogják (fogják játszani?), elég, ha Wagnerig ismerik a zenetörténetet. Képtelenség! Azért az igazsághoz hozzátartozik, hogy az órákat bárki látogathatja. Nem panaszkodom, szép számmal vannak vendégeim, elsősorban a zongoristák közül. A legkevesebb a hegedűs . . . — Zeneelméletet is tanít? — Elsősorban a zongoristáknak. Sokat elemzünk. És minden csoporttal más-más hároméves programot járunk végig. Hol a zenei formák világát tekintjük át, hol a hangrendszerekkel foglalkozunk, hol hangszerelési kérdésekkel — és így tovább. — Tanár úr tanítja a kivételes tehetségeket zeneirodalom-ismeretre . . . — Igen. Tanárnak kevés nagyobb élménye lehet annál, hogy évekig dolgozhatott együtt Csalog Gáborral, Kemenes Andrással, Nagy Péterrel, Szokolay Balázzsal , vagy valamikor régen Kocsis Zoltánnal. Nem csak hallgattunk zenét, de intenzíven foglalkoztunk partitúra-olvasással is. A zongoristák úgy kerültek a Főiskola első évfolyamába, hogy Brahms-szimfóniát, Stravinskyt, Bartókot játszottak partitúrából. Haydn-, Mozart-kvartetteket, -szimfóniákat a vonósoktól is megkívántam. (Hogy mit fejlődnek azok, akik addig, míg nem kerül eléjük partitúra, csak egyetlen szólamot silabizálnak, ők a megmondhatót.) Csak hát — a Parkinson-törvény mind jobban érvényesül. A kivételes tehetségek közé olyanok is kerülnek, akik fürge ujjakkal igen, de fürge szellemmel nem rendelkeznek. A kivételes tehetség természeti tünemény! Jó, ha évenként egy-kettő akad belőle Magyarországon. — Miért vállalta el a MUZSIKA ifjúsági rovatának gondozását? — Mert eddig kevésbé foglalkoztam az ismeretterjesztés írásbeli formájával. Miután befejeztem a rádiósorozatomat, arra gondoltam: itt az idő megismerkedni az újsággal. És remélem, most végre megtudom, hogy egy-egy írásom megkurtítása után miért üzenték a laptól, a nyomdától: ne haragudjak, egykét részlet a tördelésnél kiesett . . . — Milyen életkorú olvasókra számít? — Rovatunk elsősorban a 13—24 éves korosztálynak készül, de remélem, az idősebbek sem fogják anélkül átlapozni, hogy bele ne olvasnának. — Kik írnak majd benne és miről? — A munkatársak többsége fiatal, még főiskolás, vagy nemrég végzett ifjú zenetudós, gyakorló muzsikus. Kik tudnák a legjobban, hogy mi érdekli a korosztályukat, ha nem éppen ők? A rovatokat kicsit hozzájuk is igazítom, írjon mindenki arról, ami a legjobban foglalkoztatja! A Hangszerünk című sorozatban főiskolások mutatják be azt az instrumentumot, amit tanulnak; írásukhoz egy-egy már a pályán működő művésszel készített interjú-portré csatlakozik. Muzsikus füllel , versekről ír majd nekünk Csengery Kristóf, aki a zenetudományi tanszak hallgatója, és maga is versel. Kollégája, Mezei János az improvizációról tervez sorozatot. Újházy László, a Camerata Hungarica tagja, a Rádió akusztikus mérnöke a hangtechnikáról készít cikkeket. „Jelenségek" címmel nagyon egyszerű példák segítségével én igyekszem majd az olvasókat a legalapvetőbb zeneelméleti kérdésekbe beavatni. Lesznek egyedi írások is, és minden számban rejtvény. — PENGETŐ — miért éppen ez lett a rovat címe? — A pengetővel húrokat lehet pengetni. A MUZSIKA középső nyolc oldalán olyan témákat is szeretnénk megpendíteni, amelyekkel a szélső oldalakon nem találkozunk. Szabó Zoltán