Muzsika, 1988 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1988-11-01 / 11. szám - Milloss Aurél (1906-1988) - Sugár Rezső (1919-1988) - Kerényi Miklós György (1913-1988) - Borbásné Köves Júlia (1900-1988)

Milloss Aurél Magyar származású olasz balettmester, koreográfus és társulatvezető. 1906. május 12-én Ozorán született. Filozófiát és színháztörténetet a budapesti egyetemen, ezzel párhuzamosan zenét és táncot Smeraldi, Guerra és Romanovsky mestereknél tanult. Berlinben Lábán Rudolf mozdulatművész növendékeként képzi tovább magát. Első önálló estjét 1928-ban Berlinben adja, 1929-35 között koreográfusként külföldön működik. 1933-ban a budapesti Operaházban Stravinsky Petruskájának ko­reográfiáját, majd 1935-ben Kodály-művek alapján a Kuruc mese című táncjátékot tanítja be. Az Operaház után a Nemzeti Színházhoz kerül, majd 1939-től a Római Sugár Rezső Zeneszerző, zeneszerzéstanár. Budapesten született, 1919. október 19-én. Tanulmányait 1937­ 2 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kodály Zoltán növendékeként végezte. 1946-49 között a Fővá­rosi Felsőbb Zeneiskolában, 1949-66 között a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tanít, 1966-68 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zeneta­nárképző Intézetének, 1968-tól 1979-ben történt nyugát­ Kerényi Miklós György operaénekes, énektanár. 1913. február 7-én született Budapesten. Berlinben, Milánóban és Budapesten ké­pezte magát: Isa Aldennél, Aureliano Pertilénél és Sza­mosi Lajosnál. 1931-től opera- és hangversenyénekes­ként, 1945-49 között a Munkás Kultúrszövetség Énekis­kolájának vezető tanáraként működik. 1949-től az Állami Zenekonzervatórium (később Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakközépiskola) tanszékvezető tanára. 1949-55 között a Pedagógiai Főiskolán tanít, 1955-69 között a Borbásné Köves Júlia Zongoratanár, 1900. július 24-én született Veszprém­ben. Zenei tanulmányait 1914-18 között a Fodor Zeneis­kolában, 1919-től 1925-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti­­ Főiskolán végezte, Tóth Árpád, Lenn Irén és Berg Lily Opera balettmestereként működik. 1942-ben a milánói Scala szerződteti, itt 1946-50 között balettigazgató. Ezt követően a világ számos társulatánál működik vendégko­reográfusként. 1960-63 között Kölnben, kétszer három évadon át (1963-66,1971-74) Bécsben, 1974-től Rómá­ban balettigazgató. Alkotó-koreográfusi működése inten­zív volt életének utolsó szakaszában is, műveinek jelen­tős hányada 20. századi zenére épül. Kiemelkedő jelen­tőségűek Bartók-adaptációi: A csodálatos mandarin (Mi­lánó, 1942); A fából faragott királyfi; Zene húros hangsze­rekre, ütőkre és celestára; Táncszvit. Életének 83. évé­ben halt meg.­dományba vonulásáig a Zeneakadémiának tanszékve­zető zeneszerzéstanára. Sok műfajban komponált: mű­vei között balettet, oratóriumokat, kantátát, szimfonikus zenét, kamarazenét, zongoradarabot, dalokat és kórus­műveket egyaránt találunk. Kiemelkedő jelentőségű al­kotása Hunyadi (Hősi ének) című oratóriuma. Erkel- és Kossuth-díjas, Érdemes művész. Életének 69. esztende­jében hunyt el, 1988. szeptember 22-én. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetének módszertan és gyakorlatvezető tanára, 1946-tól országos szakfelügyelő. Könyvei, tanulmányai - Az énekpedagógia tudományos alapjai; Az énekpeda­gógia 20 éve; Az éneklés művészete és pedagógiája; Énekiskola­­, közreadásai, cikkei, dalszövegei és műfor­dításai jelentősen hozzájárultak a magyar vokális kultúra­­fejlődéséhez. Életének 76. évében hunyt el, 1988. au­gusztus 15-én, növendékeként. Kezdetben magántanárként, 1945-től haláláig a Fővárosi XI. Kerületi Állami Zeneiskola tanára­ként, hét évtizeden át tanított. Életének 89. évében, Szántódon halt meg, 1988. szeptember 3-án.

Next