Muzsika, 1992 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1992-04-01 / 4. szám - MESTERHÁZI MÁTÉ: Jobban lett-e Violetta vidéken? - Verdi Traviatája Szegeden
JOBBAN LETT-E VIOLETTA VIDÉKEN? lom legrokonszenvesebb nőalakja. Valóban bámulatos, mennyire szeretetre méltó. Még azt is megbocsátjuk neki, hogy kissé avitt problémákon át leli meg a neki is kijáró boldogtalanságot. Lehetne-e őt jobban szeretni csupán azért, mert mondjuk egy divatosabb betegségben (AIDS-ben...) sorvadozik? Bor József rendezése jókora ívben elkerüli ezeket a csapdákat. Szeged új Traviatája nagyon hagyományosés egy kicsit vidékies. Ez a vidékiesség a darab kamara jellegének azonban nem árt, sőt elmondható, hogy az a néhány abroncsos szoknya (jelmez: Vágvölgyi Ilona) voltaképp ideálisan betölti a nem igazán óriási színpadot (díszlet: Varga Mátyás). Acél Ervin zenei vezetése hasonlóképpen erényt kovácsol a helyi adottságok szükségéből. Acél kulturált muzsikus, a nagy pillanatokat sohasem adagolja túl zeneileg fedezetlen hangvolumennel, keze alatt az együttesek transzparensen szólnak. Karmester és zenekar érezhetően osztják az általános megfigyelést, hogy tudniillik Verdi ebben a korszakában már egyetlen trillát sem írt le drámai jelentés nélkül. A főszereplő hármasból Gulyás a favorit. Gondolkodó, rendkívül árnyalt énekes, akinek aligha lehet a szemére vetni, hogy orgánuma a borjaihoz, a darabnak ehhez a bel canto hagyományhoz legközelebbi jő számához némileg már elnehezült. Meglepő viszont, hogy Violetta életre keltője, Vámossy Éva mennyire fel tudja itt is ragyogtatni anyagában nem különösképpen mutatós hangját. Vámossy I. felvonásvégi nagyáriájában nem győzi a magasságokat; teljesítményét emiatt „vidékinek" kellene értékelni, ha ez az eminensen tehetséges énekesnő nem varázsolná színpadi jelenlétének minden pillanatát mégiscsak eseménnyé. Gyimesi Kálmán öreg Gemont-ja viszont éppen a szó jó értelmében vett vidékiségével hívja fel magára a figyelmet. Aranyló bariton rang és szárnyaló ívek helyett tiszteetet parancsoló erőkoncentráció nemesíti meg Gyimesi éneklését. Egy vidéki operista korlátozottságában is hiteles portréja ez egy korlátolt, ám becsületes vidéki gazdálkodóról. Egészében jó, vidéki Traviata született Szegeden; többnyire inkább jó, olykor inkább vidéki. Bár alternatív értéket nem képvisel, élvezetes operaest emlékét hagyja a közönségben ez a produkció. A kritikusban is azt hagyná, ha nem ült volna be - vétkes gondatlansággal - a premier előtti napon ugyanennek az előadásnak egy másik szereposztás által prezentált főpróbájára. Ami ott elhangzott, az remélhetőleg nem „a vidék" volt, hanem egy rossz alternatíva. MESTERHÁZI MÁTÉ KARAI JÓZSEF KÓRUSMŰVEK Budapesti Akadémiai Kórustársaság Karai József (zongora) Vezényel: Hollerung Gábor SLPX 31348 FÉLIX MENDELSSOHN-BARTHOLDY E-MOLL HEGEDŰVERSENY D-MOLL HEGEDŰVERSENY NICCOLO PAGANINI LA CAMPANELLA Bálint János (fuvola) A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Vezényel: Piergiorgio Morandi HCD 31481 CLARINETTO ALL 'UNGHERESE HOMMAGE Á SÁNDOR VERESS WEINER LEÓ, SZERVÁNSZKY ENDRE, HAJDÚ MIHÁLY, VERESS SÁNDOR MŰVEI Horváth László (klarinét) Szombathelyi Szimfonikus Zenekar Vezényel: Petró János, Kocsár Balázs HCD 31475 DUBROVAY LÁSZLÓ VARIÁCIÓK EGY OSZCILLÁLÓ VONALRA HÁRMASVERSENY Geiger György (trombita), Hőna Gusztáv (harsona) Bazsinka József (tuba) Miskolci Szimfonikus Zenekar Vezényel: Kovács László Szombathelyi Szimfonikus Zenekar Vezényel: Petró János RÓZSA PÁL TROMBiTAVERSENY ZONGORASZONÁTA HEGEDŰ-SZÓLÓSZVIT PRO BRASS MUSIC Geiger György (trombita) Miskolci Szimfonikus Zenekar Vezényel: Kovács László Fellegi Ádám (zongora) Perényi Eszter (hegedű) Pro Brass Ütőegyüttes Vezető: Szabó Vilmos SLPX 311191 „LA VALSE" J.STRAUSS, DELIBES, CSAJKOVSZKIJ, RAVEL, GODOWSKY, GOUNOD-LISZT MŰVEK Prunyi Ilona (zongora) SLPD, HCD, MK 31425 A HUNGAROTON AJANLATA BARTÓK ZONGORÁZIK 1920-1945 Eredeti hanglemezek, gépzongora-felvételek, koncertfelvételek Szerkesztette: Somfai László és Kocsis Zoltán Közreműködik: Medgyaszay Vilma, Basilides Mária, Székelyhídy Ferenc, Szigeti József, Benny Goodman, Bartókné Pásztory Ditta stb. A kiadvány alapja a Bartók Hangfelvételei Centenáriumi Összkiadás című gyűjtemény I. albuma (Hungaroton LPX 12326-33) HCD 12326-30