Muzsika, 1998 (41. évfolyam, 1-12. szám)
1998-03-01 / 3. szám - Liszt Intézet Bolognában
34 KORTÁRS ZENE 34 aratott sikert. Kocsár - az énekhang és a fúvós hangszerek virtuózán könnyed kezelője - saját bevallása szerint komponálás közben megküzd a vonósokkal. Ezt azonban nem halljuk a művön, sem a szólista, sem a zenekar szólamain. A zárókoncerten szívesen hallgattuk PAPP JÁNOS fuvolaszólóját, az 1996-os Intarziákat. A szerzővel jobbára csak az Alkotó Muzsikusok Társasága és a Magyar Zeneművészeti Társaság hangversenyein találkozhatunk. PETROVICS EMIL Szabó Lőrinc verseit zenésítette meg Panasz és vigasz című háromtételes ciklusában. A költő új ihlető Petrovics oeuvre-jében. A zeneszerző most érkezett el arra a pontra, amelyen metszi a költő pályáját, most rímel egymásra sorsuk, gondolkodásuk. Önéletrajzinak is fölfoghatjuk a Fegyvertelen című verset. Az Ima a gyermekekért lassú középtételében az eszköztelen énekszólam mögül a zongora közvetíti a zeneköltő mondanivalóját, a Napfény és vihar pedig scherzo-tétellel zárja a kantátát. Igen, kantátát, voltaképp ez a nyolcadik Petrovicsalkotás e műfajban talán egyszer meghangszereli, s akkor annak is nevezi el. A ciklust hatásosan énekelte Fekete Attila. Megszólalt FEKETE-GYŐR ISTVÁN Fúvósötöse. Talányos komponista Fekete-Győr. Sokat tud a szakmáról, át is adta-adja növendékek garmadának. Egy ideig nem komponált. Nem szívesen mondja, miért. Egyelőre hallgassuk hangjait, végtére az a zeneszerző üzenete. De kíváncsi volnék egyszer szavaira is. Csupán szubjektív okok apasztották el forrását? Vagy nem is apadt el, csak nem látjuk? SZŐLLŐSY ANDRÁS, korunk egyik legjelentősebb magyar zeneszerzője a tíz év során most harmadszor kapott helyet a Mini-Fesztivál programjában. 1993-as Elégiája - mint sok más műve - mindannyiszor reveláció. A vasárnap délután többnyire a periferikusabb műfajoké. Idén az elektronika a fúvószenekarral osztozott. Stollár Xénia darabján kívül itt hallhattuk újra BÁNKÖVI GYULA Hidrofóniáját. A szerző vízparti gyerek volt, így az 1989-es, vízzel kapcsolatos pályázati kiírás inspirálóan hatott rá. Bánkövi megtalálja a korszerű „vízhangot". A korszerűség nem egyszerűen az elektronikus eszköztárral azonos: a kompozíció attól válik érdekessé és értékessé, hogy szinte a hagyományos fejlesztés eszközével él, kulminációs folyamatokat teremt, csúcspontot hoz létre, levezet onnan. S mégis: konkrét hangjai egy-egy pillanatra naturalisztikussá teszik a zenét, majd mintegy hologramszerű absztrakcióvá alakulnak. Ugyane hangversenyen szólalt meg két mű az utóbbi évek magyar fúvószenekari terméséből. Csajkovszkij mester utolsó üzenete címmel LENDVAY KAMILLÓ hódol a nagy romantikus komponista előtt. Motivikus utalásait azonban elrejti, nem plakátszerűen magasztal, hanem mesterhez illően. DUBROVAI LÁSZLÓ nemrég elkészült balettjének különböző szvitjei közül a Faust halála hangzot el, hirdetve Dubrovay egyedi hangszínfantáziáját, amely itt nagyszabású szimfonizmusba épül. A koncert-fúvószenekar hatalmas lehetőség a zeneszerzők számára: Amerikában , ma már Nyugat-Európában is tízezrével működnek ilyenek, hiszen fúvósként a vonósná hamarabb el lehet jutni a sikeres amatőr muzsikus szintjére. A Pécsi Vasutas Koncert fúvószenekar ugyan amatőr együttes, színvonala azonban - kiváló karmesterének, Neumayer Károlynak köszönhetően - a legmagasabb hivatásos igényeket is kielégíti. Őket hallgatva elgondolkodtam: nem kellene-e a hivatásos együttesek fogalmát revideálni, s kiterjeszteni az amatörizmusból művészileg felsőbb osztályba lépettekre is, hiszen akik össze-vissza foltozott hangszereken bemutatták, hogy mesterek, megérdemelnének egykét foltozatlan instrumentumot is... A pianókban elgyönyörködtem a zenekar hangzásán, a fortéknál azonban elgondolkodtam: ha ennyivel harsányabbak egy szimfonikus zenekar tuttijánál, hangzási értelemben beférnek-e egy hagyományos koncertterembe? Véget ért a tizedik Mini-Fesztivál... „Mini" volt - akár egy ékszerdoboz. HOLLÓS MÁTÉ Liszt Intézet Bolognában. Január 25-én Liszt Ferenc életművének tudományos kutatását és népszerűsítését szolgáló intézet nyílt meg Bolognában. A 19. századi zene nemzetközi Lisztközpontjában Olaszország leggazdagabb Lisztkönyvtára szolgálja a kutatást. Partitúrák, szakkönyvek, cikkgyűjtemények alkotják az 1400 címből álló katalógust. Az Intézet évente kívánja megjelentetni a Quaderni dell'Istituto Liszt című szakfolyóiratát. Fiatal előadóművészek kéthónapos ösztöndíjakra pályázhatnak, és játszhatnak a Bolognai Egyetem segítségével helyreállított, 1860-ban készült Steinway zongorán - a hangszer nagyon hasonlít ahhoz, amelyet Liszt 1873-ban kapott ajándékba. Az új intézet létrehozását az igazgatónő, Rossana Dalmonte Liszt-kutató kezdeményezte, és a Ricordi (Liszt egykori kiadója), a bolognai olasz-magyar, olasz-osztrák, olasz-francia kulturális társaság valamint a Német Kulturális Intézet támogatta, annak a négy országnak a képviselete, ahol Liszt Ferenc élt és alkotott. BOZAY ATTILA LENDVAY KAMILLÓ FELVÉGI ANDREA FELVÉTELEI