Muzsika, 2009 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2009-01-01 / 1. szám - RÁCZ JUDIT: Kortárs reneszánsz
zeneélett. Nagy hiba volna arra törekedni, hogy valami hallhatóan magyar legyen. Biztos, hogy van magyar hang, de egyáltalán nem baj, ha mi nem tudunk róla. - A versenyre írt darabok mennyire fogják közelebb hozni egymáshoz a kortárs zenét és a közönséget? - Lengyelországban a taxisofőr is ismeri Lutoslawski nevét - ebből is látszik, hogy sokat áldoztak a kortárs zenére. Mi iszonyatosan le vagyunk maradva, a többi művészeti ághoz képest is. A közönséget segíteni kell. A lemaradás miatt a zenészeknek kell lépéseket tenni. A közönség irányítható. — Hány zeneszerző dolgozik Magyarországon, és hány kortárs darabot tartanak számon? Gőz LÁSZLÓ: Csak megközelítőleg pontos adatokkal rendelkezünk. 1900 óta körülbelül tizenöt-húszezer jogvédett, kortárs magyar zeneműről van tudomásunk. A BMC internetes adatbázisában közel hétezer mű található meg, nagyjából száz szerzőtől. Ezeket adattípus szerinti keresővel láttuk el. Mindenkit zeneszerzőnek tartunk, aki kortárs komolyzenét ír, több darabja van, és ezek közül néhány eljutott a közönséghez. - Nagyjából hány mű születik évente? - Ez könnyen kikereshető az adatbázisból. 2001 és 2005 között 308 született. 1961 és '70 között 573,1926-tól 1950-ig 643-at regisztráltunk. Ezek az adatok nem mutatják a teljességet, de arányaikban elég pontosak. Amire az adatbázisból a legbüszkébb vagyok, az az úgynevezett összetett keresés. Ha egy trombitás keres egy darabot, és cimbalommal akar játszani, beírja és megtalálja. Vagy megnézhetem a szövegírót. Weöres Sándor szövegeire 149 darabot írtak. A versenykiírásban az is segített, hogy mi a magyar szerzők és műveik adatainak gyűjtése során jó rálátással rendelkezünk a kortárs darabokra, és így könnyebb volt elindulni, mint ha soha nem foglalkoztunk volna kortárs szerzőkkel. 1998 óta sokszor fölmerült, hogy segítsük új művek születését. Láttuk, hogy sok szerzőnek nem jelennek meg a művei, ezért létrehoztuk a BMC Records kiadót - az eddigi mintegy 170 lemezünkből nagyjából 80 kortárs zenei kiadvány. Ehhez a gondolkozáshoz kapóra jött a MüPa igazgatójának, Kiss Imrének szándéka, hogy magához az épülethez kösse új zeneművek megszületését- így közösen írtuk ki a zeneszerzőversenyt Új Magyar Zene Fórum címmel. Amikor elkezdtünk róla beszélni, nem volt rá egy fillérünk se; olyan volt, mint amikor ül otthon egy család, és arról beszélget, hogy lesz majd egyszer egy kastélya. Az első két szokatlanul ritka ígéret Rácz Zoltántól, az UMZE Kamaraegyüttes vezetőjétől és a Keller András vezette Magyar Telekom Szimfonikus Zenekartól érkezett: azt mondták, saját költségvetésük terhére bemutatják a darabokat. A Művészetek Palotája számára nagyon fontos stratégiai kérdés, hogy száz év múlva lehessen tudni: ez a verseny hívta létre - mondjuk — az utóbbi évszázad leghíresebb zeneművét. Noha a kortárs zenei koncertek látogatottsága alacsony, a MüPa feladatának tekinti a mai zene műsoron tartását. Évente 20-25 magyar zenemű szólal meg kortárs zenei programban, további 20-30 pedig klasszikus zenei keretben. Minden kornak feladata, hogy új művek létrejöttét támogassa. Ennek egyik módja a verseny. Mivel ebben a versenyben nemzetközi viszonylatban is magasak a díjak -a legfelső kategóriába tartoznak ezért sok darabra számítottunk, de meglepetésünkre még annál is több érkezett. A magas díjon kívül nagy magyar versenyen eredményt elérni szintén komoly vonzerő. A harmadik jelentős motiváció - én például ezért vennék részt... -, hogy a négy legjobb kamaraművet és a négy győztes zenekari darabot bemutatják az ország legnagyobb termében, két kiváló együttes előadásában. És akad még néhány csemege, például a zsűritagok személye. Egy verseny akkor rangos, ha a zsűrijében a zenei élet krémje ül. Manapság nagy divat, hogy különböző zsűrikben ismert, de nem hozzáértő közéleti emberek ülnek és ítélkeznek. Ezt egy zeneszerző nem szeretné. A mi zsűritagjaink neve nagyon jól cseng: Gémesi Géza, Kovács László, Pilz János, Serei Zsolt, Tihanyi László, Vidovszky László, illetve Batta András, Hamar Zsolt, Jeney Zoltán, Soproni Jó- Gőz László FELVÉGI ANDREA FELVÉTELEI Prima primissima-díjak 2008-ban December 7-én a Művészetek Palotájában átadták a 2008-as esztendő Prima primissima-díjait. A Magyar zeneművészet kategóriában a három jelölt Koncz Zsuzsa előadóművész, Melis György operaénekes és Szokolay Sándor zeneszerző volt. Prima primissima-díjat kapott Koncz Zsuzsa, príma-díjas lett Melis György és Szokolay Sándor. A Magyar népművészet és közművelődés kategóriában Prima primissima-díjat nyert a Muzsikás Együttes, prima-díjas lett az Óbudai Népzenei Iskola. 4 muzsika • 2009 JANUÁR