Muzsika, 2009 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2009-01-01 / 1. szám - RÁCZ JUDIT: Kortárs reneszánsz

zen­e­é­l­e­t­t. Nagy hiba volna arra törekedni, hogy valami hallhatóan magyar le­gyen. Biztos, hogy van magyar hang, de egyáltalán nem baj, ha mi nem tudunk róla. - A versenyre írt darabok mennyire fogják közelebb hozni egymáshoz a kortárs zenét és a közönséget? - Lengyelországban a taxisofőr is ismeri Lutoslawski nevét - eb­ből is látszik, hogy sokat áldoztak a kortárs zenére. Mi iszonyatosan le vagyunk maradva, a többi művészeti ághoz képest is. A közönsé­get segíteni kell. A lemaradás miatt a zenészeknek kell lépéseket ten­ni. A közönség irányítható. — Hány zeneszerző dolgozik Magyarországon, és hány kortárs darabot tar­tanak számon? Gőz LÁSZLÓ: Csak megközelítőleg pontos adatokkal rendelke­zünk. 1900 óta körülbelül tizenöt-húszezer jogvédett, kortárs ma­gyar zeneműről van tudomásunk. A BMC internetes adatbázisában közel hétezer mű található meg, nagyjából száz szerzőtől. Ezeket adattípus szerinti keresővel láttuk el. Mindenkit zeneszerzőnek tar­tunk, aki kortárs komolyzenét ír, több darabja van, és ezek közül né­hány eljutott a közönséghez. - Nagyjából hány mű születik évente? - Ez könnyen kikereshető az adatbázisból. 2001 és 2005 között 308 született. 1961 és '70 között 573,1926-tól 1950-ig 643-at re­gisztráltunk. Ezek az adatok nem mutatják a teljességet, de aránya­ikban elég pontosak. Amire az adatbázisból a legbüszkébb vagyok, az az úgynevezett összetett keresés. Ha egy trombitás keres egy da­rabot, és cimbalommal akar játszani, beírja és megtalálja. Vagy meg­nézhetem a szövegírót. Weöres Sándor szövegeire 149 darabot írtak. A versenykiírásban az is segített, hogy mi a magyar szerzők és műveik adatainak gyűjtése során jó rálátással rendelkezünk a kor­társ darabokra, és így könnyebb volt elindulni, mint ha soha nem foglalkoztunk volna kortárs szerzőkkel. 1998 óta sokszor fölme­rült, hogy segítsük új művek születését. Láttuk, hogy sok szerzőnek nem jelennek meg a művei, ezért létrehoztuk a BMC Records ki­adót - az eddigi mintegy 170 lemezünkből nagyjából 80 kortárs zenei kiadvány. Ehhez a gondolkozáshoz kapóra jött a MüPa igaz­gatójának, Kiss Imrének szándéka, hogy magához az épülethez kös­se új zeneművek megszületését- így közösen írtuk ki a zeneszerző­versenyt Új Magyar Zene Fórum címmel. Amikor elkezdtünk róla beszélni, nem volt rá egy fillérünk se; olyan volt, mint amikor ül otthon egy család, és arról beszélget, hogy lesz majd egyszer egy kastélya. Az első két szokatlanul ritka ígéret Rácz Zoltántól, az UMZE Kamaraegyüttes vezetőjétől és a Keller András vezette Ma­gyar Telekom Szimfonikus Zenekartól érkezett: azt mondták, saját költségvetésük terhére bemutatják a darabokat. A Művészetek Pa­lotája számára nagyon fontos stratégiai kérdés, hogy száz év múlva lehessen tudni: ez a verseny hívta létre - mondjuk — az utóbbi év­század leghíresebb zeneművét. Noha a kortárs zenei koncertek látogatottsága alacsony, a MüPa feladatának tekinti a mai zene műsoron tartását. Évente 20-25 ma­­gyar zenemű szólal meg kortárs zenei programban, további 20-30 pedig klasszikus zenei keretben. Minden kornak feladata, hogy új művek létrejöttét támogassa. Ennek egyik módja a verseny. Mivel ebben a versenyben nemzetközi viszonylatban is magasak a díjak -a legfelső kategóriába tartoznak ezért sok darabra számítottunk, de meglepetésünkre még annál is több érkezett. A magas díjon kívül nagy magyar versenyen eredményt elérni szintén komoly vonzerő. A harmadik jelentős motiváció - én például ezért vennék részt... -, hogy a négy legjobb kamaraművet és a négy győztes zenekari dara­bot bemutatják az ország legnagyobb termében, két kiváló együttes előadásában. És akad még néhány csemege, például a zsűritagok személye. Egy verseny akkor rangos, ha a zsűrijében a zenei élet krémje ül. Manapság nagy divat, hogy különböző zsűrikben ismert, de nem hozzáértő közéleti emberek ülnek és ítélkeznek. Ezt egy ze­neszerző nem szeretné. A mi zsűritagjaink neve nagyon jól cseng: Gémesi Géza, Kovács László, Pilz János, Serei Zsolt, Tihanyi László, Vidov­szky László, illetve Batta András, Hamar Zsolt, Jeney Zoltán, Soproni Jó- Gőz László FELVÉGI ANDREA FELVÉTELEI Prima primissima-díjak 2008-ban December 7-én a Művészetek Palotájában átadták a 2008-as esztendő Prima primissima-díjait. A Magyar zeneművészet kategóriában a három jelölt Koncz Zsuzsa előadóművész, Melis György operaénekes és Szokolay Sándor zeneszerző volt. Prima primissima-díjat kapott Koncz Zsuzsa, príma-díjas lett Melis György és Szokolay Sándor. A Magyar népművészet és közművelődés kategóriában Prima primissima-díjat nyert a Muzsikás Együttes, prima-díjas lett az Óbudai Népzenei Iskola. 4 muzsika • 2009 JANUÁR

Next