Kautz Gyula: Az államgazdaság eszméje és a socialistikus financzia kezdetei - Értekezések a nemzetgazdaság és statisztika köréből, 1. kötet, 8. szám (1883)

NEMZETGAZDASÁGI ÉS STATISZTIKAI ÉVKÖNYV. A MAGYAR TUDOM. AKADÉMIA NEMZETGAZDASÁGI ÉS STATISZTIKAI ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL SZERKESZTI KE FÖLDES BÉLA A STATISZTIKA NYILV. HK. TANÁRA A BUDAPESTI EGYETEMEN, A MAGY. TUD. AKADÉMIA NEMZET­GAZDASÁGI ÉS STATISZTIKAI BIZOTTSÁGÁNAK JEGYZŐJE. Első évfolyam. — 1883. IV és 3381. — Ára­­sztjakekr. A MAGYAR TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ HIVATALA. A közviszonyok és gazdasági állapotok iránti gyors tájé­kozás korunkban — a par excellence állampolgári korban — általánosan érzett szükség. Mindenkit közvetlenül vagy köz­vetve érinti a közviszonyok alakulása; majdnem mindenki közvetlenül vagy közvetve részt vesz a közügyek elintézésében, mint képviselő, hivatalnok, törvényhatósági vagy községi bizott­sági tag, iskolaszéki tag, mint nagy vállalatok igazgatója, rész­vényese, igazgató-tanácsosa stb., — ezen működésében mind­untalan tájékoznia kell magát a közélet különböző nyilvánulá­sai iránt. A nyugati művelt államok irodalmában ezen szükségnek megfelelőleg összefoglaló «Évkönyv » természetű munkákat talá­lunk, melyek évről évre tájékozást nyújtanak a közviszonyok iránt és tanulságos visszapillantást engednek a múltra. Ilyen vállalat a negyven év óta franczia nyelven megjelenő : «Annuaire de l'économie politique et de la statistique». Ily évkönyv kiadását határozta el a m. t. akadémia nem­zetgazdasági és statisztikai állandó bizottsága. Az évkönyv köz­életünk és különösen a közgazdasági élet legfontosabb mozzanatait öleli föl, a népességet és népesedési mozgalmat, a mezőgazdaságot, állattenyésztést, bányászatot, az ipart, a bel- és külkereskedelmet, az országnak be- és kivitelét, az osztrák-magyar vámterület áru­forgalmát, a hitelügyet, a pénzpiac­ot és tőzsdét, vasúti és hajó­zási forgalmat, állami, megyei és községi pénzügyet, a közokta­tást, az igazságszolgáltatást, a politikai és közművelődési élet statisztikáját (országgyűlési választókat, sajtóviszonyainkat­, a hadügyet, a külföldi államok viszonyainak statisztikai összeha­sonlítását, a bel- és külföldi gazdasági törvényhozást, a bel- és külföldi irodalmat, a főváros közgazdasági viszonyait, az aka­démia nemzetgazdasági és statisztikai bizottságának működését, az ott tartott felolvasások rövid összefoglalását, az azokhoz fűződő vitákat stb. Ezen gazdag tartalma mellett nem vélünk csalódni, ha azt mondjuk, hogy a «Nemzetgazdasági és statisztikai Évkönyv»

Next