A NYELVTUDOMÁNYI INTÉZET KÖZLEMÉNYEI 3. ÉVFOLYAM (1952)

1952 /1. szám - V. A. Zvegincev: A nyelvfejlődés belső törvényeinek fogalmához

«.» . A probléma megoldásának nyitját, akárcsak az általános nyelvé­szet összes többi problémájának nyitját is, minden kétséget ki­záróan Ierosztálin munkáiban kell keresnünk. Lássuk munkáinak azon helyeit, ahol a nyelvfejlődés belső törvényeiről beszél ."A marxizmus és a nyelvtudomány kérdései" : „munkából vett idé­zetekben a kiemelés mindenütt tőlem származik. - V.Z./% .„ a kereszteződésnél az egyik nyelv rendszerint győztesként kerül ki­­, írja I.V.Sztálini megőrzi nyelvtani rendszerét, meg­őrzi alapszókincsét és saját fejlődésének belső törvényei sze­rint fejlődik tovább, ezzel szemben a másik nyelv fokozatosan elveszti minőségét és fokozatosan elhal»"­ "... a kereszteződés nem valamely új, harmadik nyelvet eredmé­nyez , hanem megőrzi az egyik nyelvet, megőrzi annak nyelvtani rendszerét és alapszókincsét s lehetővé teszi­ számára, hogy sa­ját fejlődésének belső"Törvén­yei szerint feszljék. "Ami az orosz nyelv nemzeti eredetiségét illeti, az a legkisebb csorbát sem szenvedte, mert­ az orosz nyelv megőrizte nyelvtanai rendszerét és alapszókincsét, továbbhalőcés'és' tovább tökéletese­dett a maga fejlődésinek belső törvényi­ szerint. "Ha igaz, hogy a nyelvészet fő feladata a nyelvfejlődés beles törvényeinek tашПдái közirat, úgy el­ kell ismerni, hogy a keresz­teződés­­elmélet nemcsak nem oldja meg ezt a feladatot, de még csak fel sem veti - egyszerűen nem veszi észre, vagy nem érti meg. És még ehhez. "A társadalmon kívül nincs nyelv. Ezért a nyelvet­ek fejlődési törvényeit csak abban az esetben lehet megér­ten­­."" Ha a legszorosabb kapcsolatban tanulmányozzák a társadalom tör­­ténetével - annak a népnek a történetével, amelyé a tanulmányo­zott nyelv és amely ennek a nyelvnek alkotója és hordozója. Iose Sztálin e megállapításaiból, amelyeket persze nem elszige­telten, hanem "A marxizmus és a nyelvtudomány kérdései" c.művé­ben kifejtett marxista tételek egész rendszerében kell vizsgál­nunk, következtetést vonhatunk le arra vonatkozóan, hogy hol, a nyelv működésének mely területén, mely összetevőiben kell első­sorban keresnünk a nyelvfejlődés belső törvényeinek legtisztább megnyilvánulásait. Eleve világos előttünk, hogy ezek a belső törvények пего holmi misztikus és a nyelv titkai között megbúvó­k a nyelvészeti kutatás számára megfoghatatlan erők. Sok esetben szemmel láthatóan, elég világosan mutatkoznak meg. "Éppen bennük " " nyilatkozik meg élesen - írja egyebek között Vinogradov akadémi-­­k­us,­­ a nyelv nemzeti sajátszerűsége. Az idegennyelvi, kölcsön­zött szavak hangalakjukban, nyelvtani felépítésükben és jelenté­sükben az átvevő nyelv belső törvényei szerint alakulnak át. A szóalkotás történeti fejlődésében szintén megnyilvánulnak a nyelvfejlődés belső törvényei.A kérdés nyitja tehát az,hogy a nyelvnek azokat a szerkezeti elemeit és működésének azokat a forrásait és módjait vizsgáljuk meg figyelmesen, amelyekben a legpr­egnánsabban nyilatkoznak meg a különféle nyelvek sajátossá­gai, tehát jellegzetes belső törvényei is. Csak így válik lehető­vé, hogy felfedjük, ezek legjellemzőbb ismérveit, közelebb jussunk természetük, majd pedig külön-külön minden egyes nyelven belül megnyilatkozó sajátosságuk megismeréséhez.

Next