NYELVTUDOMÁNY, 5. KÖTET (1914-1915)

5. kötet / 1. sz. - ZOLNAI GYULA: A nyelvbeli különböztetéshez

A NYELVBELI KÜLÖNBÖZTETÉSHEZ. 3 •ezt a közönségesen 'aludni nem bírót' jelentő álmatlan szóval nem fejezhette volna ki eléggé szabatosan, azért ugyanazon álom tőből, a­melyből az álma­tlan már régebben alakult volt, egy új álom­talan formát alkotott magának : «a fáradt emberek álomtalan alvása» (Budapesti Hirlap 1909 okt. 31, tárcza). Ezért mondja CSOKONAI egyik ódájában a 'becs nélkül valót' (vertlos) így: «mégis becsetlen puszta bogács fedi . . . szent tetemid helyét», mert a becstelen­nek más, 'ehrlos' a jelentése. Ezért nevezi VÖRÖSMARTY «A szegény asszony könyve» cz. költeményében saját elaggott anyját gyámolatlan­nak («agg, szegény és gyámolatlan»), azaz gyámol nélkül valónak és nem gyámoltalan­nak : 'unbeholfen, ungeschickt'. A lanyha börzei üzletet ezért írják újabban lapjaink kedvtelen­nek, pl. «a helyi értékek piaca kedvtelen» (Budapesti Hirlap 1901 jan. 27); «a mai forgalom kedvtelen volt» (uo. 1911 aug. 8). A képes levelezőlap­pal szemben az egyszerűt, kép nél­kül valót legföljebb tréfásan nevezhetjük képtelen levelezőlapnak, komolyan képetlen­nek vagyunk kénytelenek mondani, hogy az elemei szerint azonos képtelen szónak 'unsinnig, unfähig' jelen­tését eleve kizárjuk az olvasó vagy hallgató képzetéből. Ugyanez okból nevezte Kis JÁNOS a képek nélkül való beszédet éppen A szóban forgó tagadó alakkal : «A' képes és képetlen nyelvet vagy a' metaphorai és tulajdonképi kifejezéseket ne keverjük össze» (Blair Hugo Ehetor. és aesthet. leczkéi I. 281). Ilyenek a követ­kező példák is: «Nézd csak ezt a leányt, milyen különös kifeje­zése van az arcának ! Olyan, mintha nem volna lelke. A csa­lád, kihez a lélektelen [értsd : lélek nélkül való, nem 'herzlos, gewissenlos'] kisasszony tartozott, uj volt [a szállóban]» (Buda­pesti Hirlap 1907 szept. 10, tárcza). «Szeretetreméltó lélektelen­séggel mondta Flóra ezt a pár szót» (uo. 1909 decz. 29, tárcza). «A halál rettentő látomása ajkunkra fagyasztja a fájdalom és a részvét lélektelen szólamait» (uo. 1910 decz. 30, vezérczikk). «Álmodó lelkemen, mint nehéz bilincs a rab kezén, csörgött a hivatal lélektelen munkája» (uo. 1911 ápr. 6, tárcza). «A példák számát meg lehetne sokszorozni : a Kisértetek [t. i. Ibsen Ki­sértetei] rettentő házaséletével ; ... a Rosmersholm gyermektelen és lélektelen házasfrigyével» (uo. 1912 szept. 5. tárcza). «Az európai nagyvárosok sokféle színházi publikuma között nincs egy sem, mely lélektelenebb és ízlésben alantabb járó volna, mint

Next