NYELVTUDOMÁNY, 5. KÖTET (1914-1915)
5. kötet / 1. sz. - ZOLNAI GYULA: A nyelvbeli különböztetéshez
A NYELVBELI KÜLÖNBÖZTETÉSHEZ. 3 •ezt a közönségesen 'aludni nem bírót' jelentő álmatlan szóval nem fejezhette volna ki eléggé szabatosan, azért ugyanazon álom tőből, amelyből az álmatlan már régebben alakult volt, egy új álomtalan formát alkotott magának : «a fáradt emberek álomtalan alvása» (Budapesti Hirlap 1909 okt. 31, tárcza). Ezért mondja CSOKONAI egyik ódájában a 'becs nélkül valót' (vertlos) így: «mégis becsetlen puszta bogács fedi . . . szent tetemid helyét», mert a becstelennek más, 'ehrlos' a jelentése. Ezért nevezi VÖRÖSMARTY «A szegény asszony könyve» cz. költeményében saját elaggott anyját gyámolatlannak («agg, szegény és gyámolatlan»), azaz gyámol nélkül valónak és nem gyámoltalannak : 'unbeholfen, ungeschickt'. A lanyha börzei üzletet ezért írják újabban lapjaink kedvtelennek, pl. «a helyi értékek piaca kedvtelen» (Budapesti Hirlap 1901 jan. 27); «a mai forgalom kedvtelen volt» (uo. 1911 aug. 8). A képes levelezőlappal szemben az egyszerűt, kép nélkül valót legföljebb tréfásan nevezhetjük képtelen levelezőlapnak, komolyan képetlennek vagyunk kénytelenek mondani, hogy az elemei szerint azonos képtelen szónak 'unsinnig, unfähig' jelentését eleve kizárjuk az olvasó vagy hallgató képzetéből. Ugyanez okból nevezte Kis JÁNOS a képek nélkül való beszédet éppen A szóban forgó tagadó alakkal : «A' képes és képetlen nyelvet vagy a' metaphorai és tulajdonképi kifejezéseket ne keverjük össze» (Blair Hugo Ehetor. és aesthet. leczkéi I. 281). Ilyenek a következő példák is: «Nézd csak ezt a leányt, milyen különös kifejezése van az arcának ! Olyan, mintha nem volna lelke. A család, kihez a lélektelen [értsd : lélek nélkül való, nem 'herzlos, gewissenlos'] kisasszony tartozott, uj volt [a szállóban]» (Budapesti Hirlap 1907 szept. 10, tárcza). «Szeretetreméltó lélektelenséggel mondta Flóra ezt a pár szót» (uo. 1909 decz. 29, tárcza). «A halál rettentő látomása ajkunkra fagyasztja a fájdalom és a részvét lélektelen szólamait» (uo. 1910 decz. 30, vezérczikk). «Álmodó lelkemen, mint nehéz bilincs a rab kezén, csörgött a hivatal lélektelen munkája» (uo. 1911 ápr. 6, tárcza). «A példák számát meg lehetne sokszorozni : a Kisértetek [t. i. Ibsen Kisértetei] rettentő házaséletével ; ... a Rosmersholm gyermektelen és lélektelen házasfrigyével» (uo. 1912 szept. 5. tárcza). «Az európai nagyvárosok sokféle színházi publikuma között nincs egy sem, mely lélektelenebb és ízlésben alantabb járó volna, mint