A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei (28. kötet, 2-4. szám)

Tudományos ülésszak Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából - Pándi Pál: Petőfi Sándorról

­* PÁNDI PÁL PETŐFI SÁNDORRÓL* A hivatalos Petőfi-ünnepségek már lezajlottak, s ezen az évfordulón, elfogultság nélkül állíthatjuk, nem a „vak megszokás", nem a „süket Hivatal" tette le koszorúit a Petőfi-emlékmű talapzatára. Nem harsány, nem prakti­cista-vulgarizáló ünnepségek voltak ezek az emlékülések, tudományos viták, vándorgyűlések és versmondó erőpróbák, hanem tartalmas tisztelgések annak a költőnek a nagysága előtt, aki a szülőkről és a szerelemről, a népről és a ha­záról, a nemzetről és az emberiségről, az emberről és az emberségről nagy­szerű igazságokat vésett bele a magyarság jobbik felének a tudatába. És a világirodalomba. Megjelent a 150. évfordulóra tervezett kiadványsorozat egy része is, közte a Petőfi-filológia olyan fundamentális teljesítménye, mint az Összes Művek kritikai kiadásának Kiss JÓZSEF és MARTINKÓ ANDRÁS munkáját dicsérő első kötete. Elkészült a Petőfi-életrajz első része FEKETE SÁNDOR ér­tékes műhelyében. Okkal-joggal keltett figyelmet RÉVAI JÓZSEF Petőfi-jegy­zeteinek a publikálása az Irodalomtörténet hasábjain, hiszen a „pepita-füzet" feljegyzései egyszerre járulnak hozzá a Petőfi-kép történetének és Révai szellemi arculatának a megvilágításához. Korai lenne még elvégezni a Petőfi-kutatás új­ hullámának bármiféle összegező értékelését. Annyit azonban megjegyezhetünk, hogy azt a széles körű munkát, amelynek körvonalai kirajzolódnak a STIHÁCSY SÁNDOR és VARGA JÁNOS szerkesztette Petőfi és kora s a TAMÁS ANNA és WÉBER ANTAL szerkesztette Petőfi tüze című tanulmánykötetekből, s amelyhez sokoldalúan járultak hozzá irodalomtörténészek, nyelvészek és történészek — nos, ezt a teljesítményt aligha jellemezhetjük azokkal a szavakkal, amelyekkel Babits Mihály annak idején Barabás Ábel és Oláh Gábor könyveit minősítette: „nagy pipájú, de kevés dohányú" munkáknak nevezte őket. Éppen ezért remélhetjük talán, hogy egy későbbi „fehér könyvben" az Akadémia elnök­ségének írásos beszámolója a 18. és 19. századi kutatásokkal együtt erről a munkáról is több méltánylással fog szólni. * Az itt közölt szöveg rövidített változata hangzott el az MTA Petőfi-ülésszakán. MTA I. Oszt. Közl. 28. 1973

Next