A MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei (29. kötet, 1-4. szám)

A KÖNYVNYOMTATÁS 500. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT EMLÉKÜLÉS - Ortutay Gyula: Kner Imre

ORTUTAY GYULA KNER IMRE A magyar könyvnyomtatás 500 éves évfordulóján méltó, hogy Tótfalusi Kis Miklós után, akit különben oly nagyra becsült, korunk könyvművészetének legnagyobb mesterére, Kner Imrére is emlékezzünk.Az elmúlt években egyre több tanulmány fordul a Kner Nyomda történetéhez, kiadtuk (Szántó Tibor gondozásában) Kner Imre levelezését, Haiman György, maga is jeles tipográfus és elméleti szakembere a könyv művészetének, kiadta egy nagy bevezető írás kíséretében Kner Imre tanulmányait. Múzeum őrzi Gyomán a család, a nyomda történetét, s a megye modern nyomdája is a Kner nevet viseli. Maga a Kner név is a könyvárus szlovák knyihár szóból ered az öreg Kner Izidor etimologizálása szerint. A Kner család neve, munkássága valóban elválaszthatatlan a könyvtől. Maga Kner Imre írja meg egyik, Kodály Zoltánhoz intézett egyszerre keserű és önérzetes levelében, hogy dédapja már azl848-as szabadságharc kitörése előtt vándor könyvkötőként vándorolt faluról falura, s egy helyen csak alig néhány hetet tölthetett: amíg bekötötte, megjavítgatta az imádságos- és énekeskönyveket — egyetlen falu nem tudott eltartani egy ilyen mestert. Ez a dédapa mégis messzebbre Iát, fiát, Kner Imre nagyapját papi pályára szánná. Fia mégis otthagyja a neves pozsonyi rabbiképzőt és visszatér az ősök mesterségéhez. S amikor a zord negyvenes években a magyar kultúrához való közét vonják kétségbe, Kner Imre nemcsak a maga műveivel védi jussát, hanem fájdalmas büszkeséggel szögezi le, hogy már az egyik dédapja (anyai ágon) és apai nagyapja is a gyomai temetőben nyugszik. A mesterség és a temető jogán perli a magyar néphez, kultúrához való tartozandóságát. Az ő temetőjét nem ismerjük, hiszen elhurcoltatása után azt sem tudjuk, útközben ölték-e meg, vagy a hitlerista gázkamrákig vitte kegyetlen sorsa. De mesterségének alkotásai, Kner Imre művészete növő fényben velünk marad. A magyar könyv­művességnek erre a maradandó értékére emlékezünk. Már édesapja, Kner Izidor vezetése idején is jelentősen fejlődött a kicsiny vidéki nyomda: az egyszobás lakás eleintén nyomda is volt, de Kner Izidor jól kiismerte magát a kapitali­zálódó Magyarország lehetőségei közt, s két területet választott: a különféle meghívók nyomtatását vállalta és a közigazgatási nyomtatványok belátha­tatlan tömegét. Ez utóbbi később is jelentős részét tette a Kner Nyomda mun­kájának: gazdasági alapját adta. 10» MTA I. Oszt. Közi. 29, 1974

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék