Nagybánya és Vidéke, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)

1900-12-16 / 51. szám

(2) 51. szára, 1514-ben“ czimü hires regényét, Kemény Zsigmondtól a Rajongókat és Gyulai Pált, és Vas Gerebentől a Garasos arisztokracziát és a Tekintetes urakat. Elődeink csodálatosképen elmulasztották ezek megszerzését, pedig e három nagy írónak összes munkáit kell minden szépirodalmi könyvtárnak bírnia, épúgy, mint ahogy egyetlen kaszinót sem lehetne elképzelni Jókai összes művei nélkül. Sokat és sokféleképen írtak már arról, minő olvasmányokat kell a közönség kezébe adni, de az összes vélemények megegyeznek abban, hogy az olvasást nem szabad a hazai irodalom határai közé szorítani. Minden lelket művelni akaró embernek meg kell ismerkednie eredetiben vagy jó fordításokban, a külföldi irodalom termékeinek legjavával, látóköre csak így tágulhat, gondolkozása így nyerhet közvetlen forrásból új táplálékot, és sokan, akiknek nincs alkalmuk utazni, csakis olvasás útján alkothatnak maguknak képet a külföldnek a mieinknél előhaladottabb állapotairól. Fölösleges megjegyeznem, hogy ebből a fontos nevelő szerepből nem zárom ki a regényirodalmat. Ellenkezőleg, épen a modern külföldi regények azok az olvasmányok, amelyek a finom irodalmi ízlés terjesztésén kívül legkönnyebben ismertetik meg a nagy olvasóközönséget a művelt nyugati czivilizáczió új eszmeirányaival. Kitagadná e tekintetben Tolsztoj, Dosztojevszky, Zola óriási befolyását a gondolkozás alakulására s kinek nem bővült gondolatvilága értékes anyaggal a franczia Maupasant és Bourget az angol Bell, Eliot, Thackeray, az olasz De Amicis és D’ Annunzio műveinek olvasása közben. Azt hiszem, jó szolgálatot tettem kaszinónk olvasóközönségének, midőn mindezeknek az íróknak egy vagy több újabb kötetével igyekeztem felújítani a könyvtár külföldi anyagát, melyben, sajnosan kell bevallanunk, a Ponson du Terrail, Gaboriau és Montepin féle férczeművek amúgy is a kelleténél több helyet foglalnak el. Végzem soraimat. Ismétlem köszönetemet, hogy alkalmat adtak befolynom a kaszinó könyvtára kiegészítésének ügyébe, melynek szellemi életünk fejlődése szempontjából rendkívül nagy fontosságot tulajdonítok. Száz forint jó könyvekért nem nagy összeg, tízszerese sem volna elég, ha minden hiányzó jó magyar könyvet meg akarnánk venni kaszinónk számára. Valamelyes szükséget mégis pótol, valamennyire mégis oltja az olvasni vágyók szomjúságát. De arra kellene törekednünk, hogy minden évben legalább annyival, ha nem többel, gyarapíthassuk könyvtárunkat. Adja Isten, hogy ez lehetővé váljék s minél gyakrabban állhassak hasonló alkalomból rendelkezéslekre. Szívből üdvözöl igaz hived, Schönherr Gyula. Heti krónika. A XIX. század utolsó napjai valóban nem felette érdekesek. Az unalom annyira uralkodó planétává vált, mint soha. Mi férfiak, csak eléljük az időt valahogy. A kaszinó vagy a polgári kör olyan végső menedék, hol a hosszú esték mégis csak megrövidülnek egy kicsit. De a nők, a szegény nők, kikről nagy garral hirdetjük, hogy felszabadultak az évezredes rabság alól s ők is egyenjoguakká lettek a férfiakkal, ugyan hol szórakozzanak. Színészet nincsen, a korcsolyapályán békák brekegnek, a műkedvelők hallgatnak, miként a sír, mulatság sincs készülőben. Fád, szörnyű fád a társadalmi élet. Részemről a nők pártján vagyok s a két kaszinó számos termei közzül szívesen megszavaznék egyet arra, hogy ott a A nagy fáradtság után aludt, mint a bunda. Reggel ismét jelentkezik. A grófja előzékenyen fogadja ismét s mielőtt szólni tudna, mondja neki Ön nemde vallásos ember, igy érdekelni fogja, hogy Londonnak 1600 temploma és kápolnája van. A legnagyobb szent Pál temploma, mely kereszt alakú, bent szép márvány szobrok, köztük Nelson, Wellington. Nagy nemzeti panteon a Westminster apátság, hol örök álmukat alusszák, vagy legalább is szobrok által vannak ott Pitt, Fox, Palmerston, Beaconsfield, Scott, Newton, Macaulay, Herschel, Darwin, Stephenson, Shakespeare, Tennyson. A kálvária folyósa gyönyörű sírkövekkel a régi időből, a jeruzsálemi szoba, itt halt meg IV. Henrik. És megint szaladt, a nap csak elmúlt, de ő se volt ember többet. Másnap reggel, mikor jelentkezett, hiába beszélt a grófja, hogy miket érdemes még megnézni, azt mondta ő mozdulni se bír többet, különben is őt kötelesség hozta Londonba az uradalmak dolgában. Oh igen, tudom. Amint emlékezem, ön itt is többször a dologban, de én csak az elejét olvastam, a levelek talán egy fiókban lesznek valahol. De azt kérem befogja kegyed is látni, hogy nem illik Angliában Magyarországról belügyeket tárgyalni. Ha majd leutazom Budapestre, ott már illik erről intézkedni is, ott majd előadhatja a dolgokat, de azt már most megmondom, hogy ott se kell oly részletesen, mint levelében lehettek, mert rettentő sok lehet azokban, amint a levelek külseje is mutatja. Az én tisztjeim becsületes magyar emberek, az ellenőrzés is csak jó lehet, mert az is magyar kezekben van. íme, ilyen a magyar nábob, az igazi magyar nagy ur! Dunay János. NAGBÁNYA ÉS VIDÉKE. szép nem is élvezhesse az irodalom újabb termékeit, szerezzen értesülést a világ folyásáról s eszmét cseréljen, miként mi férfiak. De hát még ettől messze vagyunk. A ködös, zúzos deczember egyedüli nevezetességei a disznótorok. Egy régi patriarchalis kor megmaradt jó szokása, melyre a fináncz még nem mert stemplit ütni s az adóhivatal nem róvta ki rá az adót. Azt mondják, hogy a piaczon félig meddig ingyen adják a sertést s igy boldog-boldogtalan hozzá juthat a családi ünnepséghez. Hány ieze a zsir ? mennyi a szalonna ? hogy sikerült az aprólék ? erre irányul az érdeklődés s igy bizony kevesen törődtek azzal, hogy odaát a megye székhelyén nagygyűlés van 350 tárggyal, melyek közül nem egy minket is közelebbről érint. Ma már tudjuk, hogy városunk költségelőirányzatát jóváhagyták. A jövő év programja tehát készen van. S ez annyira megnyugtat, hogy a megnyugvás és a csendesség még nagyobb méretűvé válik, szinte kedvem volna azt írni, hogy miden jámbor olvasónak nyugodalmas jó éjszakát kíván a krónikás. 1900. deczember 16. Különfélék. Uj kanonok. Ő Felsége a király, a fokozatos előléptetés által megüresedett szatmári mester kanonokságot Pemp Antal felsőbányai esperes plébános, czímzetes kanonoknak adományozta. Gálffy Pál, helybeli kir. bányakapitánysági bányabiztos e hó 4-én töltötte be állami szolgálatának 25-ik esztendejét. Ez alkalomból többen meggratulálták a rokonszenves, puritán karakterű tisztviselőt. A legszebb gratuláció sem fog talán késni sokáig felülről, egy kis előléptetés alakjában. Hetivásár áthelyezés. Ismételve figyelmeztetjük a közönséget, hogy mivel karácsony első napja keddre esik, a kereszténység ezen nagy ünnepe miatt 25-én nem lesz hetivásár, hanem előzőleg 24-én, hétfőn fogják megtartani. A kapnikbányai tífuszról értesüléseink a következők : A betegek száma jelenleg 79. Az elhaltaké eddig 12. A szükséges intézkedések a lehető legnagyobb körültekintéssel megtétettek. A belügyminiszter Dr. Zsalud Károly járványorvost küldötte ki, a ki e hó 12-én érkezett a községbe s most Barcsy doktorral együtt kezeli a betegeket. Az a kósza hir, mintha a ciániozás miatt ütött volna ki a baj, teljesen légből kapottnak bizonyult. A baj előidézője az általunk is említett kristályi csörgő, amelyet elzártak. A Bóta-bánya 200 ember számára barakkot épített s azt 13-án átadta a közhasználatnak, ennyiben a lakásviszonyok is javulni fognak. Járványkórház építése szükségessé nem vált, mivel a tífusz érintkezés által nem ragad s így magán házakban is gyógykezelhető kellő óvatosság mellett. Téli hidegben pedig valami ócska kohóba amúgy is lehetetlen volna kitenni a betegeket. A tífusz betegség tartós nehéz betegség s így arról, hogy javultak-e az állapotok, írni most még mmn igen lehet. Elég, ha annyit már is mondhatunk, hogy a héten a járvány az eddiginél nagyobb mérveket nem öltött. Eljegyzés: Simon Aurél okl. gyógyszerész, a misztótfalusi kapszula-gyár tulajdonosa, a napokban jegyezte el Felsőbányán, özv. Lévay Ferenczné, született Pótor Ilonát. Előléptetés. A m. kir. vallás és közokt. minister Neubauer Hennin, helybeli polgári isk. rendes tanítónőt a X-ik fizetési osztály második fokozatába előléptette. A nagybányai áll. polg. leányiskola Vörösmarty ünnepélyéről tudósításunkat, csak megkésve hozhatjuk, mivel az a multi lapzárlat után 8-án érkezett. Az ünnepély az iskolának a költő arczképével, virágokkal és a nemzeti tricolor színeivel ékesített tornatermében folyt le a következő sorrendben: Az iskola növendékei a szózat eléneklésével nyitották meg az ünnepélyt. Neubauer Hermin rendes tanítónő lelkes szavakkal ismertette a nagy költő életét, költészetét, kiemelve érdemeit a magyar költői nyelv megteremtése körül s dicsőítve mint a mély és igazi hazaszeretet hivatott költőjét A növendékek, költészetének gyöngyeit szavalták, még pedig: »Szép Ilonkát« Lőrinczy Mária IV. oszt. tanuló. »Madár hangok« Kovács Erzsébet, Tersánszky Margit, Sopp Mária, Incze Róza I. oszt. tanulók. Részlet a »Zalán futásá«-ból, olvasta Farkas Mari IV. oszt. tanuló. »Kis gyermek halálára« szavalt Bobacsek Margit II. oszt. tanuló. «A szegény asszony könyve« Veress Erzsébet III. oszt. tanuló. »Keserű pohár« énekelték a kézimunka tanfolyam növendékei. »Élő szobor« szavalta Weiszberger Etel III. oszt. tanuló. »Hontalan« melodráma, előadta Bencsikné Rácz Anna, harmonium kísérete mellett Strohmayer Margit, a kézimunka tanfolyam növendéke. Mint egy forró imát mondta el Bertalan Mária IV. oszt. növendék Vörösmarty »Hymnus« át. S a szózat eléneklésével az ünnepély bezáratott. Az ünnepélyen befizetett 20 fillér belépő dijakból 26 korona gyűlt be, melyet az iskola igazgatója a Budapesti Hírlap« utján juttatott a Vörösmarty szobor-bizottsághoz, mely öszszeget említett hírlap a decz. 7-iki számban nyugtázott. A szives adományokért az intézet igazgatósága e lap utján mond köszönetet az adakozóknak. Újévi üdvözletek megváltása. Azok részére, kik újévi üdvözleteiket a jótékony nőegyesület javára megváltani óhajtják — a nőegyesület elnöksége lapunk kiadóhivatalában ívet tesz ki, melyen az aláírások már holnap megkezdhetők. Felfüggesztett vasárnapi munkaszünet. Folyó hó 23-án a karácsoni ünnepek miatt a munkaszünet felfüggesztetett s így az üzletek egész nap nyitva lehetnek. Örült az istállóban. Kapnikbányán van egy szerencsétlen nyűg, öreg bányamunkás, aki öregsége mellett vak is, süket is és őrült is. Kusiczky Istvánnak hívják. Ezt a családja, hogy odabent ne dühöngjön, egyszerűen az istállóba zárta. Ott találta didergve folyó hó 12-én Komoróczy Iván szolgabiró, ki ez ügyben vizsgálatot tartott s intézkedett, hogy 2 ember őrizete mellett magánlakásba helyeztessék a szegény beteg ember, ha pedig ez majd akadályokba ütköznék, akkor az illetőt Nagybányára fogják szállítani. Az országos kertészeti egyesület az általa múlt év október havában Budapesten rendezett kiállítás alkalmával kitűzött állami érmek közzül Vásárhelyi Gyula nagybányai lakos, faiskola tulajdonosnak 1 drb aranyérmet, Lakos Imre nagybányai lakosnak 1 drb ezüstérmet, a nagybányai gazd. egyesületnek 1 drb ezüstérmet, Szász Lajos helybeli lakosnak 1 drb bronzérmet. Tamasovszky Imre felsőbányai lakosnak egy darab bronz érmet adományozott. Az érmek a napokban érkeztek le a városi hatósághoz. Túlzsúfolt iskola. A kereszthegyi iskolában egy szűk szobában 80 gyermek van elhelyezve, olyan helyen, ahol 40 gyermek számára sincs elég levegő. Valóságos merénylet ez a közegészség ellen és mi csak csodálkozni tudunk rajta, hogy tanács, orvos, iskolaszék egykedvűen tűri ezt a törvénytelen állapotot. A tanítónő már megbetegedett a tanházpárában, a gyermekek közül is többen. Elvégre beláthatnák a vezető körök, hogy az iskola nem betegségtenyésztő intézet, hanem egészen az ellenkezője, s 80 emberlélek nagyobb gondot és figyelmet érdemel, a jövő reménybeli építésekkel nem lehet a jelent boldogítani. Nincs itt más teendő, mint még egy szobát kivenni a kereszthegyen (mivel alkalmas nagy tágas terem az egész telepen sehol sincsen) s a I. osztályt az egyikbe, a II-ikat a másikba elhelyezni és egy segédtanítót alkalmazni. Hónapok óta forszírozzuk ezt a dolgot és most kijelentjük, hogy ha az iskola fenntartó város mielőbb nem segít rajta, előbb a tanfelügyelőségnél és ha ez sem használna, a minisztériumnál fogunk orvoslást keresni. Nyilvános nyugtázás. Néhai Vass József volt nagybányai s. lelkész sírjára küldött koszorú költségeihez hozzájárultak: Szendy Antalné, Molcsány Gáborné, Szűcs Károly, Városi takarékpénztár 2—2 koronával : Gálffy Pál, Székely Árpád, Wienerberger Géza, Torday Imre, Bányai József, Marosfy Dezső, Langer Sándor, Bálint Imre, Thurzó Ferencz, Révész János, Smaregla Mihály, Mátéfi Ferencz, Pethe Endre, Molnár Mihály, Glavitzky Károly, Wienerberger Béla, Smaregla János, Szerencsy József, dr Miskolczy Sándor, Gellért Endre, Tóth Sándor, Óvári Frigyes, Moldován Lászlóné 1—1 koronával, Dobi Ervin 60 f. Egy Valaki 40 fillérrel. Fogadják a kegyes adakozók, boldogult barátunk emléke iránt tanúsított részvétükért ez után is mély köszönetemet. Nagybánya, 1900. deczember 7-én. Soltész Elemér: Szives tudomásul. A jótékony nőegyesület nevében legközelebb azzal az alázatos kérelemmel fordultam e lap igen tisztelt olvasóközönségéhez, hogy a kiknek módjukban van, szíveskedjenek az egyesületünk azon nemes törekvésében, melynél fogva a karácsonyi ünnepeken a szegények és az egyesületi kisdedóvók apró növendékei részére lehetőleg örvendetesekké tenni szándékozik, akár pénzbeli adományok, akár más karácsonyi ajándéknak alkalmas tárgyak felajánlása által támogatni. Midőn ezen alázatos kérésemet ezennel megújítom , egyúttal van szerencsém az érdeklődők szíves tudomására hozni, hogy a szegények számára szánt ajándékok a községi ellemi leányiskola egyik utczai helyiségében f. hó 23-án, vagyis jövő vasárnap d. u. 3 órakor kerülnek szétosztás alá, mig a karácsonfa a kereszthegyi kisdedóvóban f. hó 22-én, szombaton délelőtt 11 órakor, a veresvizi kisdedóvóban pedig ugyanezen napon d. u. 3 órakor állittatik fel. Tisztelettel, Nagybánya, 1900. deczember 15. Lakatos Ottó e. titkár. Vármegyei közgyűlés volt e hó 13-án nagyon bőséges tárgysorral. Nagybánya városának 2 lényegesebb ügye került itt tárgyalás alá. Egyik a Laposerdő 14 évi vágásából befolyt összegnek miként való felhasználásáról, melyet a közgyűlés 17 évre beosztva fedezetül fölvett a költségvetésbe. Másik az 1900 évi előirányzat. Mindkettőt megfellebezte Bay Lajos városi képviselő s a vármegye ezen közgyűlése mind a kettőt jóváhagyta. A nagybányai városi képviseleti tagok választása — nem értjük mi okból — nem volt napirenden s mivel a községi törvény 47 §-a szerint »rendezett tanácsú városokban a választást a törvényhatóság által e végre kiküldött elnök vezeti« az elnök pedig a megyének ezen gyűlésén ki nem küldetett, kíváncsian várjuk, mi fog történni ? Színészet. Szálkái a szatmári állandó színház igazgatója engedélyt kér a városi tanácstól, hogy 1901. ápr. 1-től kezdve Nagybányán előadásokat tarthasson. A tanács az engedélyt valószínűleg meg fogja adni. Helyreigazítás: Lapunk 49-ik számának vezérczikkében, a 3-ik hasáb, 4-ik bekezdésének 2-ik sorában hisz helyett ha, az 5-ik sorában kortes szellem helyett kaszt szellem olvasandó. Adomány az ev. egyháznak. Kubacska István miskolczi gazdag birtokos a helybeli ág. ev. egyháznak templomépitére 400 koronát, özv. Bérczy Pálné sírjának fenntartására 200 koronát adományozott.