Nagybánya és Vidéke, 1909 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-10 / 2. szám

1909. január 10. 3, leány 1, összesen 4. Elhalt férfi 1, nő 2, összesen : 3. Szaporodás 1. 1907. évben apadás 4. Unitárius el­halt 1 férfi. Izraelita született fiú 18, leány 24, össze­sen 42. Elhalt férfi 13, nő 4, összesen: 17. Szaporo­dás 25. 1907. évben a szaporodás ugyancsak 25 volt. Házasságok, születések és halálozások havonkint megosztva: Januárban házasság köttetett 4.született 38,elhalt 38 Februárban »» 12» 29» 30 Márciusban »» 6 y> 51 32 Áprilisban » 10 39 37 Májusban »» 10« 27 29 Júniusban »> 16» 32» 29 Júliusban » 3>9 » 40» 23 Augusztusban » 12 33» 40 Szeptemberb. »* 6 » 39 21 Októberben »» 7 22» 28 Novemberben » 14 30 31 Decemberben »4 » 42» 35 Összesen: 110 422 373 NAGYBÁNYA ÉS VIDÉKE itt említjük meg, hogy Nagybánya város polgár­­mestere a kir. tanfelügyelőhöz írott levelében arra az esetre, ha az internátus vagy annak 30 — 40 gyermeki befogadására alkalmas része Nagybányán állíttatnék fel, a város részéről ingyen telket, építési anyagot, sőt ezek mellett a fentartáshoz, évi hozzájárulási össze­get ajánlott fel. Az internátus ügyét különben a tanítóság maga lelkesen pártolja. A nagybányai állami tanítók 600 ko­ronánál nagyobb összeggel járulnak hozzá, a szatmá­riak 1300 koronánál többet adnak. Akadt tanító, aki maga és tanító felesége részéről 100—100 koronát fi­zetett le. A vidéken gyűjtenek buzgón. Legközelebb­ről bizonyára erről is írhatók. Siculus, 2. szám. (3) Lépések a tanítói internátus ügyében. A tanítói internátus megvalósítása ügyében se­rényen foly a munka. Újabban a következők történtek : Szatmár-Németi város polgármesterénél egy 15 tagból álló küldöttség volt Bodnár György kir. tan­felügyelő vezetésével, ki lendületes beszédben fejtette ki ez intézménynek célját s kérte a város hozzájáru­lását, illetve segélyét legalább annyira, hogy ingyen telket adjon az internátus helyéül. Dr. Vajay Károly polgármester a küldöttségnek a­ telket megígérte, mert mint mondá, »tudatával van annak, hogy ez a város­nak kötelessége a tanítósággal és magamagával szem­ben.« A telek ajándékozásának ügye a február havi rendes közgyűlésen bizonyára eldől. Igen alkalmas, a városnak legegészségesebb pontján fekvő telket jelölt meg a polgármester az internátus részére a Kossuth­­kert mellett, a Vajay­ utcában, melyet a legkönnyebben, illetve a leggyorsabban szerezhetne meg a város. Ugyanaz a küldöttség megjelent Boromisza Tibor püspöknél is, akinek erkölcsi támogatását kérte külö­nösen, amit a lelkipásztorok feje, időhöz nem kötve, alkalomadtán kilátásba helyezett. E küldöttség délután, ugyancsak 2-án átrándult Nagykárolyba, hogy a főispánnál kérje ez ügynek fel­karolását. Itt is Bodnár tanfelügyelő volt a szónok. Kérte a főispánt, vegye kezébe az ügyet s a kultúráért lelkesedő s a kultúra munkásait megbecsülő szivével vezesse megvalósításra. Kérte, hogy fogadja el a védnöki tisztet. Főispán úr láthatóan nagy szeretettel fogadta el a védnökséget. Ígérte, hogy Szatmár-Németi város törvényhozásában s a megyénél a legmelegebben fogja pártolni az ügyet, a küldöttséget annak idején a megfelelő előkészítő lépések megtétele után a mi­niszter úr­ és államtitkár úrhoz vezeti s az internátus megvalósíthatása érdekében minden módjában állót megtesz már azért is, mert az internátus felállítását a magyarság szempontjából s szociális elvből is nagy­jelentőségűnek tudja. Nagy örömet szerzett a tanítók küldöttségének főispán urnak azon kijelentése, hogy a megyei iskolák ügyének mai vezetője, Bodnár kir. tanfelügyelő a megyei iskolák ügyét rövid idő alatt annyira emete, hogy a minisztériumban is az a vélemény, hogy a hosszú időn át elhanyagolt népiskolák körüli mulasztás pár év alatt pótolva van, sobban keringvén, leginkább ki van téve a surló­­­­dásnak, tehát ott a legnagyobb hőség uralkodik. Ugyanis valamelyik kör leghosszabb rádiusza a külső kör, mely a gömb középpontjából eredvén, a képzelt vagy tényleges tengelyre merőlegesen áll. Ez a kör képezi földünkön a rendszerint O-val je­lölt napvonalat. E vonalnak van a legnagyobb ke­rülete, de azért ugyanoly idő alatt forog körül, mint a sarkkörökig terjedő többé-kevésbbé kisebb kerületű vonalak. Világos tehát, hogy 9-cel szemben 0 pont sok­kal gyorsabban forog, mert ugyanazon idő alatt jó­val nagyobb keringési síkot kell befutnia, mint a fönt jelzett pontoknak. Még­pedig míg a 9. pont csigamódra halad tova, addig a 0 pont rohamos gyor­sasággal futja meg pályáját S mivel a mozgás hőt fejleszt, természetes, hogy 0 vonalon nagyobb me­legnek kell lennie, mint a 9 vonalon, vagyis az egyenlítőn mindenkor a legnagyobb forróság ural­kodik, míg a többi zónákon a forgó kerület kisebbe­­désének arányában csökken a meleg. A sarkkörö­kön pedig az örökös jég és hó birodalma foglal helyet. Mint ezekből kiviláglik, a sarkok végzik a leg­csekélyebb mozgást, ennélfogva hőmérsékletük leg­inkább megegyezik megfagyott a világéb­erével. Hogy tulajdonképen mi okozza földünk forgá­sát, azt nem egykönnyen határozhatjuk meg. Terem­tésekor valószínűleg az erők és anyagok forongása hatalmas lökéseket adott földünknek, mi által mér­hetetlen nagyságánál fogva több millió évre ele­gendő forgási képesség kölcsönöztetett neki. Ezt a mozgást azután a nap vonzó hatása, valamint a cen­trifugális és villamos erők szabályozzák, rendsze­resítik. Tulajdonképen minket közelebbről csupán a föld forgása érdekel. E mozgásban rejlik bolygónk hatalma és ereje, mert forgása által utat tör magá­nak a szilárd étherben és ugyan a mozgás teszi lehet­ségessé, hogy a jeges atmoszféra közepeit élet ural­ Heti krónika. A farsang tehát megkezdődött, a valóságos, hami­sítatlan farsang, ősi szabadalom a mulatozásra. Kar­nevál Őfenségéhez a megnyitó beszédet a polgári ol­vasókör tartotta. Ez a népszerű egyesület most látta j­el egészen uj festéssel termeit. A bordószínü­s aran­­nyal díszített nagy terem igazán nagyon takaros ké­pet nyújt, hát még mikor száz ember koccintgat benne és villamos lámpák ragyognak a menyezetén. Ez igazán kedves meglepetés volt. Mindenki azt hitte, hogy végre-valahára megnyílt a városi telep s itt akart legelőször bemutatkozni. Kérdezősködtek jobbra-balra, élénken tárgyalták a dolgot kint és bent egyaránt. Végre is kiderült, hogy a­­ kir. kincstár volt olyan szives és megengedte a körnek azt az örö­möt, hogy fölszerelt csillárjaiba villámot vezethessen be. Fel is villamozta ez úgy a kedélyeket, hogy másnap délfelé még mindig szólt a zene a kör sok vidám lakomát látott falai között. Ma meg az iparos ifjúság vonul be a Kaszinóba, a jégsima parkettre s ez igy fog menni ezután hétről hétre.­­ Álarcok láthatók a kirakatokban s álarcosok járnak az utcán este, kiknek kacagása összevegyül a gör. katholikusok karácsony hangulatával. A vonatok szintén farsangi tréfát űznek mive­­­­lünk, épp úgy, mint ezelőtt hónapok óta. Igazán farsangi jelenetnek beillő dolog az pl.­­ mikor a Szatmár felől jövő vonat délelőtt elkésik. A zsibói menne is meg nem is. Menne, mert minden ké­sésért busás kárpótlást kap az államtól; igen, de ha elmegy, akkor külön postát kell berendeznie egy olyan kocsiban, melyre ez van felírva: »36 embernek, 6 lónak.« A külön postát pedig csak egy ember tudja kezelni, aki ilyenkor délelőtt éppen leveleket kézbe­sít a Veresvizen. Nosza, utána, be a városba, futnak, sietnek, ke­resik a célszerű postást mindenfelé a városon. A kö­zönség pedig áll és vár kint az állomáson, kifogyha­tatlan türelemmel, míg végre kitörő éljenzések közt hozzák a postást, aki berendezkedik a teherkocsiban s a vonat megindul. Hideg borzongás fut az ember hátán végig, ha elgondolja, hogy mi volna, ha a levélhordót nem ta­­­­­álnák meg, vagy ha az véletlenül beteget jelentene ! ■ Akkor talán kormánybukást is vonna maga után. Még az idő is olyan farsangi, a hőmérő tél­­ közepén a fagypont fölött áll és esik az eső. Hja, nem úgy van már, mint volt régen! Fel­fordult a világ. Más idők, más emberek. A régi gárdá­ból szinte egyedül maradt a krónikás­­kodjék. Ugyanis a föld forgása oly nagy meleget fejleszt, minek következtében a körülötte levő világ­­éther egy része felolvad, hogy a föld szabad pályán végezhesse megszabott útját. De a szilárd atmosz­féra csak ott alakul át léggé, hol a föld mozgása által okozott meleg érinti; mihelyt megszűnik a hő­hatás, azonnal elzárul a világéther. A hőkeletkezés az aequatoron legnagyobb; innen egyenlően oszlik el a melegmennyiség éjszakra és délre s a napsugarakkal együtt közös erővel küzd az atmoszféra jégvilága ellen. Ilyképen a folytonos olvadási és fagyási processzus által minduntalan­uj meg új pályát törnek, friss és tiszta atmoszférát teremtvén. Ez volna legmegfoghatóbb magyarázata a természet fizikális jelenségeinek. De hagyjuk most ezeket és vitassuk meg még behatóbban földünk forgásának alaptényezőit. Köz­ismert tény, ha a Krook-féle radiométer (mely mint tudjuk, egy légüres üvegharang alá helyezett 4 csillámlapocskával ellátott kis kerékből áll) rézsút levő lapocskáit napsugarak érintik, akkor a kis kerék forogni kezd. Íme e kis eszközön tapasztalt tünemény nyílt bizonyítékot szolgáltat, hogy a napsugarak taszító hatást gyakorolnak. Tudjuk továbbá, hogy a napsugarak a leg­sűrűbb légrétegben, tehát a levegő legnehezebb gáz­nemeiben (mint pl. széndioxid, nitrogén stb.) a leg­nagyobb meleget fejtenek ki. Mert e sűrü gázok ellentállást gyakorolnak a beható sugarakra; ennél­fogva az élénkebb súrlódás következtében a hő­fejlődés is nagyobb lesz. E tényben rejlik egyszersmind ama bizonyíték, hogy a nap erőkifejtése taszításban, nyomásban nyil­vánul, mert sugarai meghatározott gyorsasággal és energiával hatolnak át a sűrű gázokon, minek ter­mészetes eredménye a melegfejldés. Az említett körülmény még határozottabban igazolja azt, mit a radiométernél tapasztaltunk; a nap taszító ereje tehát elvitázhatatlan. Már most vessünk számot a fönti processzus kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Kurovszky Zsigmond s­zalatnai főmérnököt, az ugyanottani bánya­hivatalhoz főnökké és kir. bányatanácsossá ne­vezte ki. Előléptetések. A vallás a közokt. miniszter Vo­­tisky Géza dr. szatmári segédtanfelügyelőt a IX. fize­tési osztályba, Jánossy Jolán nagykárolyi tanítónőt pedig a X. fizetési osztályba léptette elő. Kinevezés: A szatmári püspök Szabó Lajos helybeli r. kath.­­. lelkészt báró Perényi Zsigmond bemutatására, Királyházára plébánossá nevezte ki. Utódja Nagybányán Sepsi Márton eddigi királyházai h. lelkész lesz. Kinevezés: Torday Lajos Budapest fővárosi jog­gyakornokot a polgármester segédfogalmazóvá ne­vezte ki. Eljegyzés: Nagy László m. kir. erdészjelölt a na­pokban jegyezte el Molcsány Gábor kir. erdőtanácsos leányát, Adélkát. A Teleki-Társaság 17-én (vasárnap) d. e. 11 óra­kor tart felolvasó ülést következő tárgysorral: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Takács Ilus r. tag: Költe­mények. 3. Dr. Rencz János r. tag: Herzl »Altnen­land« címü cionista irányregényének ismertetése és méltatása. 4. Incze Lajos r. tag: Költemények. 5 Dr. Vass Gyula r. tag: Elbeszélés. 6. Zárszó. Köszönetet és elismerést mondunk a megkezdett újév alkalmából a t. közönségnek azért a nagymérvű és rokonszenves pártolásért, melyben lapunknak napokban ismét része volt. A lelkes és tömeges tá­­­mogatás uj erőt nyújt, nekünk publicisztikai köteles­ségünk odaadó és lelkiismeretes teljesítésére. A nagybányai áll. főgimnázium ifjúsági segélyző egyesületébe újabban alapitó tagokul beléptek s a fő­gimnázium igazgatójához az egész 50 K alapitó tag­sági dijat beküldték: özv. Turman Olivérné Nagy­bánya, dr. Olsavszky Gyula ügyvéd Nagysomkut, Kende Dániel m. kir. erdőmester Láposbánya (a Nagybánya és Vidéke utján), M. Mándy Zoltán föld­­birtokos Szinérváralja, K. Magyar Bertalan kir. köz­jegyző Nagybánya. A kegyes alapítványokért ez után is köszönetet mond az áll. főgimnázium igazgatósága. A polgári olvasókör szokásos vizkereszti lakomá­ját e hó 6-án tartotta, melyen mintegy 80-an vettek részt. A kedélyes összejövetelen számos köszöntő hangzott el s nagyban emelte az estély fényét, hogy a villamos csillárok először gyultak ki ez alkalommal s gyönyörűen ragyogtak a díszesen kifestett szép nagy teremben. A villamos áramot a kir. bányaigazgatóság volt szives az ünnepségre engedélyezni, mivel a vá­rosi villamos világítás még nincsen megnyitható álla­potban. A városi vigadó, színház, nagyszálló építését 4-én tárgyalta az ad hoc bizottság. Mivel a beérkezett aján­latokban nem szerepelnek a bizottság módosításai, azért a város mérnökét felküldték Budapestre, hogy tárgyaljon a vállalkozókkal olcsóbb ajánlatok iránt. Az új épületre vonatkozólag mai számunkban Stoll Béla tollából nagyobb szabású cikket hozunk, melyre felhívjuk a figyelmet. Mai számunkhoz Dr. N. J. »Napoleon és Jozefin« címü érdekfeszitő és kiválóan értékes művének 41- 48. lapját mellékeltük, fokozottabb hőfejlődésével is, amennyiben elképzel­jük, hogy az atmoszféra hatalmas súlya szintén óriási nyomást gyakorol a földre. E szerint nem is túl­­merész felfogás, ha ama hitet tápláljuk magunkban, hogy bolygónk forgását a napnak a föld féltekéjére ható sugárözöne folytán keletkezett taszítási és nyo­mási processzusnak köszönheti. E meleghatás egyszersmind világos magyarázatát adja annak, hogy rendszeres keringési pályáján a föld miként törhet utat magának a szilárd világ­éther jégtömege közepett. Ez állításból következik, hogy az óriási jégtömeg földünket nem akadályoz­hatja meg keringésében, míg forgása tart. Tehát ameddig a jótékony napot látjuk az égen, mit sem kell tartanunk a megdermedéstől, az úgynevezett világvégétől. Azonban a föld napkörüli keringését már nem egyedül a sugarak taszító ereje okozza, jólehet nagy­ban elősegíti azt a folytonos forgás, valamint a pó­lusok és világét­er közötti örökös súrlódás is. S így az összekötő pontokon végbemenő szüntelen szét­­zúzódás és egymásbaolvadás a természetszerüség törvényénél fogva a földet forgási irányában hajtja tova, hasonlóképen, mint az iránysinek között tova­guruló tekegolyó vagy forgó kerék, (melynek szilárd tengelye mindkét végén egy-egy körirányban ha­ladó deszkára fekszik) szintén nemcsak maga körül forog, de­ odább is gurul. Tehát földünk keringését rotációjának és ama körülménynek köszönheti, hogy sarkai a szilárd világétherrel szoros érintkezésben állanak. Ha a napsugarak erősebbek volnának, úgy ez­zel arányban növekednék bolygónk forgási sebessége is vagy mi bizonyosabb a sugarak taszítóereje távo­labbra tolná a földet; de viszont, ha a sugarak gyöngébbek lennének, akkor a föld forgása meg­lassulna, mígnem végül a világéb­erbe fagyna, hacsak a szükségszerűség törvényénél fogva önmaga nem keresné a kiegyenlítést és lassan-lassan közelebb húzódna kormányzójához­­­ a naphoz.

Next