Nagybánya, 1919. január-június (17. évfolyam, 1-24. szám)

1919-01-02 / 1. szám

2. oldal ! Mintha humbug lenne valamennyi kikürtölt és szentül fogadott elv, ellenkezője történik annak, amit a népek vártak. Most egy új Lengyelország feldarabolásáról van szó, elnyomásáról, megfojtásáról. Az igazság arculcsapásával van kiszolgáltatva Magyarország külső hódítók kénye-kedvének. Saját véreinket idegen uralom alá kényszerítik, gazdaságunkat tönkreteszik, jogainkat sárba tiporják, valamen­­­nyiünket kiközösítenek az emberi társadalomból. Szóba sem állanak velünk. A magyar most az erdők-mezők dúvadja! Szabad zsákmány! így élnek vissza békeszeretetünkkel és tüntetnek azért, mert demokraták lettünk, s mint 1848-ban, újra hálátlansággal fizetnek. Miért ismételjük ezúttal is a jól ismert, fent elsorolt túlkapásokat? Le akarjuk szögezni, hogy lássuk, ellenfeleink vannak-e elvakulva, vagy pe­dig a magyarság tévedett helytelen irányba mai politikájával ? Mikorra a háború utolsó fejezete lezárul és az igazság fog diadalmaskodni, mi magyarok tiszta színben tündöklünk majd a világ népei előtt. Addig megismernek. Az igazság győze­­delme a mi demokráciánkat fogja diadalra jut­tatni, mert a szabadság, egyenlőség, testvériség az emberi élet igaz­ságai. A mi demokráciánk, mely a Kossuth Lajosé is volt, testvéreket szerzett nekünk a művelt né­pek sorában, részvevő, rokonszenvező, szerető szívü híveket. Nem vagyunk magunkra hagyatva. A demokrata népek nemzetközi, azaz internacio­­nális szövetsége együtt érez a magyarokkal. Az igazán nemzetközi és nem talmi, hanem valósá­gos szociál­demokraták szívbeli szövetséget tar­tanak fenn minden radikális demokratával. Nagy hatalom ez a közösség, oly egyetemes, akár a kereszténység, vagy a tudomány és az ipar és kereskedelem. Az internacionálé ezentúl nem je­lent Magyarországon félelmet, ellenkezőleg, se­gítséget, megváltást. A magyarok maguk is már édes­testvérei lettek a vörös internacionálénak, mióta az ántant jóindulatú proletár sorba kívánja őket taszítani. Ha nem humbug az, hogy a véres háború a népek felszabadításáért folyt, akkor a hazug­ságok kártyavára : az új imperializmusok az utolsó felvonásban össze fognak omlani. A nemzetközi demokraták győzedelme akkor következik el majd, a radikálisoké és a szocialistáké. Akkor fog a világ a magyaroknak igazságot szolgáltatni. Ha békés átalakulással nem fog előrehaladni a színtiszta demokrácia győzedelme, forradalom dönti majd sorba az imperialista és kapitalista agyagkolosszusokat, melyek egyelőre rémületben tartják a világot. (B. B.) Karácsonykor. — 1918. — Harangkongás, Alleluja! A Megváltó itt van újra. Bűnnel terhelt embereknek Hozott ismét nagy kegyelmet. Tépett szívnek, dúlt léleknek Gyógyító irt, enyhületet; Országoknak szabadságot, Amilyet még sose látott. Csak a szegény magyar népnek Bús a karácsonyi ének; Nem vidít föl, nem vigasztal Egy parányi kis malaszttal. Keressük az Üdvözítőt Bethlehemi jászlak között; Alig-alig lelünk rája S nem ismerünk orcájára. Arca borús, szeme hunyva, Mintha tőlünk bujva-bujna; Nem veti ránk pillantását, Nehogy fájó könnyét lássák. De én­ ebből csak azt látom, Nincs már senkink e világon! A Megváltó is elfordul, Mint a hitvány bélpoklostul. NAGYBÁNYA_________ Hiába jött a karácsony S a kis Jézus, hogy megváltson, Másnak hozott békességet, Csak a szegény magyaroknak Nem hozta az üdvösséget! . . . Révai Károly, 1919. január 1. HIRE­K. Vidéki előfizetőinknek mai számunkban postautalványt küldünk, amelyen az esetleges hátralékos előfizetési díj is fel van tüntetve. Kér­jük, szíveskedjenek ezt is mielőbb megküldeni, hogy a mai súlyos viszonyok között is megfelel­hessünk vállalt kötelezettségünknek. — Tiszte­lettel a kiadóhivatal. Dr. Füley Lajos, a marosvásárhelyi tör­vényszék jegyzője jog- és államtudományi dok­tori oklevele mellé dec. hó 21-én az egységes bírói és ügyvédi oklevelet is megszerezte. Himenhirek. Wittmann Mihály posta és táv. segédtiszt eljegyezte Imricsák Vali posta és táv. kezelőnőt dec. 25-én. — Nagy Lajos mészáros és hentes eljegyezte Klement Károly polgártár­sunk leányát, Erzsikét. Nyugalomba vonulás. Jan. 1 -ével lép saját kérelmére nyugalomba római szentbirodalmi lovag Berki Leó, pénzügyi főtanácsos, a nagy­bányai bányaszámvevőség főnöke. A csaknem 42 évi közszolgálat után a jól megérdemlett nyuga­lomba kívánkozó főtisztviselő Felsőbányán szü­letett 1853. évben. Középiskoláit Nagybányán kezdette, Kolozsvárt végezte; azután a Sel­mecbányai m. kir. bányászati és erdészeti akadé­mia rendes hallgatójául be­iratkozott, ott a fém­­kohászati szakot az 1876. évben végezte s abból oklevelet nyert. 1877. évben számtisztté nevezte­tett ki a nagybányai bányaszámvevőséghez. Az első esküt 1877. november hó 26-án tette le. 1879. évben kohó­tisztté lett kinevezve s ezen minőségben szolgált a fernezelyi, kapnikbányai kohómüveknél, a nagybányai vegyelemző hivatal­nál és az electrolytikai rézejtőműnél; 1887. évtől a nagybányai állami bányaigazgatóságnál a fogal­mazói, majd hat évt­­ keresztül a kohóügyi elő­adót helyettesitette 1894. év végéig, midőn főmérnökké, az aranyidkai kohóhivatal főnökévé neveztetett ki. Onnan 1902. évben ismét a fernezelyi kohóhivatalhoz helyeztetett és négy havi szolgálat után 1902. évi november hó 3-án pénzügyi tanácsossá és a nagybányai magyar áll. bányaigazgatóság mellé rendelt számvevőség főnökévé lett kinevezve. 1909-ben ugyan e minő­ségben pénzügyi főtanácsos lett. A közéletben is tevékeny részt vett; megalapította és szervezte 1889. évben a mai napig is jó hírnevű nagybá­nyai bányász-zenekart; tagja volt a polgári leány­iskola gondnokságának; elnöke volt a kath. legény­­egyletnek; tagja a városi képviselőtestületnek, a vöröskereszt egylet pénztárnoka, a Casino volt igazgatója, a fogyasztási szöv. ügyvivő elnöke, az ifjúsági kör tiszteletbeli tagja, a természettudo­mányi társulat, a bányászati és kohászati egye­sület, az állatvédő egylet rendes tagja. A szám­vevőség vezetéséért a nm. pénzügyminisztérium 1905. évben megelégedését fejezte ki. A Vörös­kereszt-egylet pénztárosaként a hadidiszitményes ezüst éremmel lett kitüntetve. Most 41 év és 10 hónapi szolgálat után saját kérésére nyugdíjazta a pénzügyminiszter, érdemeinek teljes elismerése mellett.­­ Az aranyos kedélyű főtisztviselő, aki társadalmunknak általában kedves egyénisége, előzékeny modorával kellemes kartárs és hivatal­főnök volt, épen ezért sajnálják nyugalomba vonulását A magunk részéről ez alkalomból azt kívánjuk, hogy örök ifjú kedélyével változatlan jó egészségben élvezze a jól megérdemlett nyu­galmat még sok-sok éven át! A 4 szociáldemokrata párt január 1-én, újév napján d. e. 11 órakor választó köz­gyűlést tart, melyen az eddigi ideiglenes tiszti­kar bejelenti lemondását s a közgyűlés meg­választja az új pártvezetőséget. Megjegyezzük, hogy a közgyűlésen csak azok jelenhetnek meg és szavazhatnak, akik tagsági igazolványukat felmutatják. A Tróger Lajos vezetése alatt működő „Jótékony asztaltársaság“ karácsonykor 2200 K-t osztott ki segélyképen a helybeli szegény ipa­rosok és iparos özvegyek között. Szirti Lajos, az Ohm villamos műszaki vállalat és gépműhely társtulajdonosa Budapest­ről örök hűséget esküdött Karl Ottmár lugosi kereskedő leányának, Etelkának, aki városunk társadalmának­ is kedves tagja volt, mikor több ízben itt tartózkodott rokonságánál, Bozsenik Béla főgimn. tanár házánál. Gurszky Gabika művészi sikere. Dec. 22-én, vasárnap d. e. folyt le a Vigadó nagyter­mében a hadügyminisztérium katona-tisztviselő­inek a hadiárvák javára rendezett művészestélye, melyen a főváros művészvilágának előkelőségei Péchy Erzsivel, Beregi Oszkárral s a népszerű Fri­­csay katona-karmesterrel az élükön igen változa­­tos és tartalmas műsorral léptek fel. Ezen a nagy­szabású hangversenyen aratta első nyilvános, fő­városi sikerét Gurszky Gabika művésznövendék is, aki Rosthy Anniénak, a kiváló énekesnőnek nagy reményekre jogosító növendéke. A kis­ művésznö­vendék Del’ Aqua menüettjét és az Álarcos bál­ból az apród sanzonját adta elő olyan sikerrel, hogy a fővárosi lapok is dicsérettel emlékeztek meg róla — a fent említett művészeknek, mint a közönség dédelgetett kedvenceinek előadása mel­lett is. Örömmel adunk hírt e sikerről abban a reményben, hogy ez a siker egy nagy ivű pályá­nak biztató kiinduló pontja. — Megemlítjük még, hogy a nagyszámú közönség első sorában ott volt az estély védnöke, Károlyi Mihály gr. minisz­terelnök is családjával. i­n Fischer Károly 1873—1918.­­ Mélyme­g­­i döbbenés­sel és részvéttel kell ismét beszámolnunk városunk társadalmának egy újabb fájdalmas veszteségéről. Fischer Károly bányatanácsos, az alsóíernezelyi állami kohóhivatal főnöke a városunkban még mindig dühöngő járványos kórnak esett áldozatul s f. hó 24-én rövid, de súlyos szenvedés után elhunyt. Fischer Károly 1873. március hó 16-án született Nagyszombatban, Pozsony megyében, már 1902. évtől, tehát 16 év óta szolgált a nagy­bányai állami bányaigazgatóság körletében és pedig kezdetben mint kohómérnök a kapnikbányai áll. kohóhivatalnál, utóbb mint főmérnök az alsó­­fernezelyi áll. kohóhivatalnál, mig múlt évben a helybeli áll. vegyelemző hivatal főnöke lett. Folyó év aug. havában pedig bányatanácsossá s az alsófernezelyi áll. kohóhivatal főnökévé nevezte­tett ki, de mielőtt ezen uj állását elfoglalhatta volna, férfikora s szép reményekkel kecsegtető életpályája delén orvul ragadta ki körünkből s szeretett családi köréből a halál. Benne tiszttársai egy kedves, megbízható, egyenes lelkű, jó kolle­gát, e város társadalma pedig egyik értékes tagját vesztette el, mig fájdalmas özvegye és két kis árvája a jó férjet és gondos atyát gyászolja. Te­metése f. hó 26-án volt és mély részvét kisérte utolsó útjára. Emlékét szivünkbe zárva őrizzük! A beszerzési csoport azon tagjait, kik a rumot még ki nem vették, felhívjuk, hogy azt 2-án, csütörtökön vegyék ki, mivel a vissza­maradt résszel a csoport szabadon és azonnal rendelkezik. A nagybányai Népotthon dec. hó 22-én Szabad Károly elnökletével gyűlést tartott, me­lyen a következő határozatot hozta : 1. A magyar­román testvériség szellemében való működést a magyar, valamint a román nemzeti tanácsoktól megköveteli s e célból, továbbá a közbiztonság elősegítése céljából vegyes bizottságot küld ki a maga kebeléből. 2. Tiltakozik a volt polgármes­ter ünneplése ellen. 3. A Népotthon összes tag­jai az eddigi tagsági kötelezettségek alól felmen­tetnek és az egyesület szabad szervezetté alakul át mindaddig, míg a hatóságtól elkobzott iratait vissza nem kapja, amikor aztán közgyűlésen dönt a további teendők iránt. — E határozat 2. pont­jához az igazság kedvéért azt a megjegyzést fűzzük, hogy a volt polgármester tudta nélkül vették tervbe a szű­kebb körű búcsúvacsorát (te­hát nem nyilvános ünnepeltetést) a volt polgár­­mester tisztelői s e vacsoráról szóló hír közlésére Widder Péter gyógyszerész kérte fel lapunkat, amely e kérésnek készséggel eleget tett. Egyéb­ként a volt polgármester egyik laptársunk utján tett nyilatkozatában a leghatározottabban tilta­kozott az ünnepeltetés ellen, mely az ő jellemé­től mindig távol állt. Ennyit a tiszta igazság kedvéért. — A Népotthon határozatának 1. pont­ját pedig aláírjuk mi is, kik a magyar-román egyetértés hívei voltunk és vagyunk. Lapzártakor értesülünk mély megdöbbe­néssel, hogy Friesz Henrikné hirtelen elhunyt Kolozsvárt, ahova húga ápolása végett utazott.

Next